2009-ben hozták meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tisztességtelen forgalmazásának tilalmáról szóló törvényt. A célja az volt, hogy csökkentse a beszállítók kiszolgáltatottságát a nagy áruházláncokkal szemben. A kormány azóta egyéb intézkedésekkel is tisztította a piacot, könnyítette a tisztességes termelők dolgát. Ide sorolhatók az Elektronikus Közúti Áruellenőrzés vagy az áfacsökkentések, de fontos lépés volt azt is tisztázni, hogy mi számít hazai terméknek. (A "magyar", a "hazai" és a"hazai feldolgozású" termékek elkülönítése ebben a rendeletben olvasható.)
Mostanra elértük azt a kormányzati célt, hogy a hazai és az importtermékek aránya 80-20 százalék a polcokon. Ez pedig rontja a külföldi beszállítók értékesítési esélyeit, amit szóvá is tettek Brüsszelben. Az uniós bürokrácia malmai lassan őrölnek, de most egy lépéssel közelebb kerültünk a szankciókhoz. Az Európai Bizottság szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó nemzeti szabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal, mert akadályozzák az áruk szabad mozgását. Ezért 2017 februárjában a bizottság felszólító levél útján megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül Magyarországnak orvosolnia kell a "jogsértést". Ha ezt nem teszi meg, akkor a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
