A kábítószer-kereskedelem után ma az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét - mondta Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszer-biztonságért felelős államtitkára a Magyar Időknek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) eddig 11 milliárd forintnyi adó, illetve áfaelkerülést akadályozott meg, a felderítési arány pedig megközelíti a 95 százalékot.

A Nébih tervei között szerepel, hogy a jövőben szélesíti az élelmiszerrendészek jogosítványait, illetve minél több, stratégiai¬lag vagy a feketegazdaság elleni küzdelem szempontjából fontos területet von majd központi ellenőrzés alá. Emellett az infrastrukturális hátteret is fejlesztenék, a következő években ugyanis mintegy nyolcmilliárd forintból egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság. Ez a költségigény azonban nem egy év alatt jelentkezik majd, hanem több évre felosztva lesz szükség a forrásra. Ehhez jelentős segítséget nyújt, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10 százalékát minden esetben infrastrukturális fejlesztésekre (többek között a laboratóriumok korszerűsítésére) fordítja a hatóság - tájékoztatott az államtitkár. 

A hatóság tervei között szerepel még ugyanakkor, hogy létrehoz egy állam által garantált és tanúsított védjegyet, amelynek hátterét a Nébih biztosítja - közölte Zsigó Róbert. Ma ugyanis Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Ha egy vásárló bemegy a boltba, óriási termékválasztékkal találkozik, az eligazodásban ráadásul a védjegyek sem tudnak segíteni, mert nagyon sokféle létezik belőlük. A Nébih egy olyan állami rendszert hozna létre, amely kiválthatja az összes többi minőségi emblémát.