A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dunaharaszti létesítménye adott helyet az első szervezett sajtbíráló tanfolyamnak; két kis csoportban, hat héten keresztül, a leendő bírálók péntek-szombati napokon vettek részt az oktatásokon - írja közleményében a NAK. A kurzusra többszörös volt a túljelentkezés, a kiválasztásnál a gasztronómiai, élelmiszeripari múlt, tapasztalat előnyt jelentett, illetve különféle íz- és sajttesztekkel is vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát. A végzettek közt szakács, borász, séf is van, illetve több mint a felük nő.

A most végzett sajtbírálók egyrészt részt vesznek majd a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálataiban, másrészt a gasztronómiai élet szereplői számára sajt-szakmai kérdésekben - a sajtkészítőktől független - szakmai segítséget adnak. A képzést követően a sikeres vizsgát tevők oklevelet kaptak, és névjegyzéküket gasztronómiával, vendéglátással foglalkozó szervezetek is megkapják.

A képzésen a sajtbírálók megismerkedtek a sajtkészítés alapvető ismereteivel, technológiáival, a sajttípusokkal és azok jellemzőivel. Foglalkoztak a hazai sajtkészítés történetével, a magyar sajtokkal, találkoztak kisüzemi készítőkkel is. Megismerték a sajtok, tejtermékek érzékszervi bírálatának terminológiáját, a referenciamintákat, aromakerekeket. Tanultak továbbá a világ sajtjairól, egyes sajttípusok kiemelkedő sajtjairól, "aranymintákat" is kóstoltak. Szó volt még a sajthibákról és a sajtbetegségekről, illetve a sajtbírálat és -kóstolás módszertanáról. A kurzuson két francia sajtmester is megosztotta tudását a résztvevőkkel, illetve a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint egyetemi élelmiszeripari oktató is segítette a képzést.

A magyar gasztronómiában egyre fontosabb szerepet tölt be a sajt. Ugyanakkor a trendalkotó szakemberek, séfek, étterem- és szállodavezetők - sajnálatos módon - sajtkínálatukat leginkább külföldi sajtokra alapozzák. Pedig mintegy 80-100 magyar kisüzem készít sajtokat, de javarészt nem jutnak el termékeik a helyi piacokon túlra.