A Német Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint valóban visszaesett a német hústermelés 2019-ben. Összesen szűk 8 millió tonna hús keletkezett az országban, ez 1,4 százalékkal maradt el az előző évi eredménytől.
A visszaesés legfőbb oka a sertéshús-előállítás gyengélkedése. Ezzel szemben a brojlercsirketermelés számottevő erősödésen ment át.

Az 51,8 miliós saját sertés-előállítás már messze nem elég a német vágóhidaknak. Mivel a hazai felhozatal egy év alatt 3 százalékkal esett, ezért 2,7 százalékkal növelni kellett a külföldről behozott állatok számát, ami így már elérte 3,3 milliót. Így az összesen levágott állatok száma 55,1 milliót tett ki. A feldolgozott sertésekből 5,2 millió tonna hús keletkezett, ez 2,6 százalékkal rosszabb eredmény a 2018. évinél.

Miből lesz a sertéshús, ha elfogy a malac?

A malac ára jóval gyorsabban emelkedik, mint a sertésé

Arányaiban a legdrámaibb zuhanás a pecsenyekacsa-szektorban következett be: állományszinten 6,5, megtermelt húsban 6,6 százalékos a csökkenés. Szerencse, hogy volumenét tekintve kicsike ez az ágazat. A megtermelt húsmennyiséget tekintve a marhaszektor a második legjelentősebb az országban, itt enyhe növekedés következett be 2019-ben, noha a vágóra került állatok száma esett. Ennek oka, hogy tavaly nagyobb élősúlyban adták le a termelők a jószágokat. Marhahúst enni a jólét jele, és a vöröshúshoz még mindig az egészségesség mítosza kapcsolódik, ezért fogyasztása bővül.

Az összesen megtermelt baromfihús mennyisége 0,8 százalékkal haladta meg a 2018. évit, ami a brojlercsirke-előállítás 1,5 százalékos emelkedésének köszönhető.

Időközben a baromfihús is kivívta magának a könnyen emészthető, egyszerűen elkészíthető, egészséges hús címét, plusz olcsó is. Hagyományosan azonban még mindig sertéshúsevő nemzet a német. 2018-ban egy átlagos fogyasztó évi szinten 60 kilogramm hús evett, ebbőla sertéshús 35,7 kilogrammot tett ki. Ám 2013 és 2018 között 7,5 százalékkal esett a kereslet ez iránt a húsféleség iránt. Marhahúsból 2018-ban fejenként 9,7 kilót fogyasztottak el, ez 10,7 százalékos növekedést könyvelhet el 5 év távlatában. Az átalakuló fogyasztói preferenciák nyertese a baromfi: már fejenként 13,2 kilogramm fogy belőle. A juhhúsfogyasztás a népesség egészét tekintve még mindig alacsony, de hatalmas ugráson ment át: 2013-hoz képest 12,7 százalékkal nőtt az egy főre vetített mennyisége a migránsok étkezési szokásainak köszönhetően.

Összehasonlításképpen a magyarországi számok (2016.):

• baromfihús: 30 kg/fő
• sertéshús: 29,3 kg/fő
• marhahús: 3 kg/fő
• juhhús: 0,1 kg/fő