A piaci szereplők fogyása már 2012 óta megfigyelhető, akkor több mint 900 ilyen vállalkozást tartottak nyilván, míg 2019-ben 832 működő céggel számolhattunk, jelenleg pedig 803 ilyen profilú vállalkozás dolgozik Magyarországon. Ugyanakkor az árbevétel és az adózás előtti eredmény vizsgálata kedvezőbb képet mutat. Az árbevétel a 2016-os 104 milliárd forintról 2018-ra 119 milliárd forintra emelkedett, míg az adózás előtti eredmény -118 millióról 7,5 milliárdra nőtt a vizsgált időszakban.

Sok más szektortól eltérően összességében az alkalmazotti létszám is bővülést mutat. 2019-ben 147 fővel több dolgozót jelentettek le a borászatok, mint 2016-ban. Ugyanakkor a végrehajtások és a kényszertörlések magas száma a működő cégekhez mérten azt jelzi, hogy a fizetőképesség területen sokan küzdenek kihívásokkal. A cégfluktuációs index (CFI) éves értékei - mivel az átlagnál jóval kisebb értéket mutatnak - azt jelzik, hogy a borászatok között alacsony a turbulencia, a piaci szereplők viszonylag állandóak. Szintén optimizmusra adhat okot, hogy míg 2016-ban 20, 2017-ben 19,

A szektor jövőjével kapcsolatban két meghatározó esemény történt a közelmúltban. Az Agrárminisztérium jelentése szerint az ágazat értékesítési nehézségekkel küzd, ezért a tavalyi évben olyan szabályokat alkottak (elsősorban a zöldszüret bevezetése és a kényszerlepárlás meghirdetése), amelyek célja a fölös borkészletek megszüntetése és átirányítása volt. Idén pedig a hatékonyabb nyilvántartás érdekében módosítani tervezik a bortörvényt. A módosítás célja, hogy a Minisztérium pontos adatokat kapjon a tőkén lévő szőlő, a must, a folyó és a palackozott borok mennyiségéről. Ezzel egyrészt visszaszoríthatóvá válnak a borhamisítások, másrészt hatékonyabban tud a tárca beavatkozni a borkészítők érdekében a piaci folyamatokba. A másik meghatározó esemény, hogy a tárca meghirdetett egy 4 milliárdos promóciós programot, amely elsősorban a minőségi borok hazai és külföldi népszerűsítését szolgálja majd. A program az idei első félévben indul.

Címlapkép: shutterstock