Az ITM élelmiszer és vegyipari laboratóriuma minden évben ellenőrzi az ünnepi időszakok jellegzetes termékeit. A vizsgálat fő szempontjai, hogy az árucikkek teljesítik-e a Magyar élelmiszerkönyv előírásait, és hogy a címkéjükön feltüntetett összetétel megfelel-e a valóságnak. A húsvéti fogyasztóvédelmi ellenőrzés nem élelmiszerbiztonsági vizsgálat, hanem a termékeken olvasható tájékoztatás helytállóságát kéri számon a megtévesztő gyakorlatok kiszűrése érdekében.

Az idén megvizsgált tizenöt húsvéti csokifüles kivétel nélkül eleget tett a követelményeknek. Az élelmiszerkönyv előírása alapján a csokoládéban csak akkor lehet idegen, vagyis kakaóvajtól eltérő növényi zsiradék, ha mennyisége nem haladja meg az öt százalékot, és jelenlétét a címkén jelölik. Az eredmények alapján a termékek egyike sem volt kifogásolható ebből a szempontból, zsírtartalmuk általában sem tért el a csomagoláson szereplő tápérték jelöléstől.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A kalácsok laborvizsgálata során a termékek szárazanyagra vonatkoztatott zsír-, cukor- és sótartalmának megfelelőségét nézték. Az Élelmiszerkönyv megnevezésüktől függően különféle elvárásokat rögzít a kalácsok összetételére. A foszlós és finom fonott jelzővel kínált kalácsok zsír- és cukortartalmának magasabb az előírt minimuma, mint a tejes tésztából készült fonotténak. A megvizsgált tizenhatféle termékkel szemben nem merült fel kifogás.

A húsvéti asztalok kötelező tartozéka a jó minőségű, ízletes sonka. A laboratórium tizenhét nyers és főtt, húsvéti jellegű sonka só- és nedvességtartalmát vizsgálta. A Magyar élelmiszerkönyv szerint a sonka sótartalmát 58 százalékos víztartalomra kell számítani, hogy esetleges száradása ne befolyásolja az értéket. Ötféle termék sótartalma magasabb volt az előírtnál, ezek esetében megindultak a hatósági eljárások.