Aggasztó, ami a magyar sertéshússal történik: ezt jó, ha minden vásárló tudja

Aggasztó, ami a magyar sertéshússal történik: ezt jó, ha minden vásárló tudja

agrarszektor.hu
Közeleg a húsvét, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a legtöbb magyar család asztalára rákerül a sonka is. Az év ezen időszakában szinte mindenki ezt az élelmiszert keresi, viszont nem árt odafigyelni, hogy mit is veszünk le pontosan a polcokról. Fontos, hogy lehetőleg hazai termékeket válasszunk, hiszen a magyar élelmiszerek megbízhatóak, ízletesek és jó minőségűek. Ugyanakkor ehhez elengedhetetlen, hogy az élelmiszeripart támogassák Magyarországon, mivel csak így tud ténylegesen versenyképes ágazat lenni - derült ki a Hússzövetség budapesti sajtóeseményén. Továbbá megtudhattuk, hogy a sertésipar szinte sosem látott nehézségek előtt áll, és az egész szektort bizonytalanság jellemzi.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az év ezen időszakában megnő a húsfogyasztás, itthon ilyenkor hagyománya van a sonkafogyasztásnak. Sok országban a tojás és a bárány a „sláger”, de nálunk, Magyarországon a sonka. Az államtitkár kiemelte, az élelmiszeripar egy mintegy 3900 céget felölelő ágazat és nagyjából 4500 milliárd forintot foglal magába. A támogatás létfontosságú a szektornak, és az is elengedhetetlen, hogy a kisebb vállalatokat is támogassák a nagyobbak mellett. A sajtóeseményen továbbá elhangzott, hogy új élelmiszeripari és húsipari pályázatok várhatóak.

Ma az élelmiszeriparban 390 ezer körül, a húsiparban 300 ezer forint körül alakulnak az átlagbérek, ezen javítani szeretnénk. Akkor tudunk versenyképesek lenni, ha a modernizáció és a digitalizáció felé nyitunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi lesz az ársapkával?

Az ársapkával kapcsolatban elmondták, hogy addig tartják fent, amíg szükség van rá. Megvizsgálják, most hogy állnak. A cél az, hogy az inflációt egyszámjegyűvé tegyék, 2 hét múlva pedig megvizsgálja a kormány, hogy fenntartják-e vagy sem az április 30-án lejáró élelmiszer-árstopot. Dr. Nobilis Márton hangoztatta, hogy az Élelmiszerkönyvben is lesz változás, a szalámi és a sonka esetében is.

Hogyan válasszunk húsvéti sonkát?

Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézet Intézetigazgatója ismertette, hogy 3 kategóriát különböztetünk meg, ha sonkáról beszélünk:

  • nyers sonkát,
  • hőkezelt sonkát,
  • formában vagy bélben hőkezelt sonkát.

Széles tehát a repertoár a sonkákat illetően, mindenki megtalálhatja az ízvilágának legmegfelelőbb termékeket. Nagyon fontos, hogy ha valami túlságosan is olcsó, hiába csábító, ne vegyük meg! Nincsenek csodák, mindenki ugyanabból az alapanyagból dolgozik, ezért az olcsóságnak oka van. Érdemes olyan helyen vásárolni, ahol még nem csalódtunk a sonkában, legyen az piac, őstermelő vagy nagyobb üzletlánc. A vásárlás kulcsa a címke lehet. Ha esetleg egy-egy terméken nincsen címke, akkor már ott erős lehet a gyanú, hogy valami nincsen rendben. Ha van, akkor pedig végig kell olvasni, meg kell nézni, hogy először is jó-e a sonka. A hagyományos sonkának 6 hónapos a szavatossági ideje, míg a többinek egy. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Árhegyek és ársapkák között

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke előadásában hangoztatta, hogy 2022-ben az élelmiszeripar termelési volumene 6,6%-os emelkedést mutatott. A belföldi értékesítés az élelmiszeripart nézve mindössze 1,2 %-kal növekedett tavaly - de ez is az első 5-6 hónapban megtörtént, utána viszont az egész ágazatban csökkenés volt megfigyelhető. A belföldi értékesítés pedig 3,3%-kal csökkent - fontos, hogy ez az iparág belső értékesítésére vonatkozott. Az élelmiszerexport volumene több mint 10%-kal nőtt a tavalyi évben.

2022-ben a sertéslétszám ismét csökkent, körülbelül 140 ezer darabbal, emellett a vágásszámok is visszaestek: nagyjából 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez 6,9%-os csökkenést mutat. Ezzel azonban nem lógunk ki az EU-ból. 

A német jegyzés szerint 1,2 euró/kg-ról 2 euróra növekedett a hasított sertés ára. Összességében tehát elmondható, hogy a magyar vágóhidak és húsipar kétszer annyit fizet az élősertésért, mint egy évvel korábban. Ilyenre nem igazán volt még példa korábban

- ismertette Éder Tamás.

EZ IS ÉRDEKELHET

A fentieknek pedig nem meglepő módon a fogyasztói árakban is volt hatása:

  • a karaj 49%-kal,
  • a sertéscomb 14%-kal,
  • az olasz felvágott és a virsli 45%-kal,
  • a sonkák pedig 30-40%-kal emelkedtek.

Bizonytalanság bizonytalanság hátán

A Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az ársapkával kapcsolatban elmondta, hogy úgy gondolják, az ársapka az alapvető célját elérte, a kezdetekben segítséget nyújtott, de most már az intézkedés kezd negatív hatásainak nagysága is érezhetővé válni. Végezetül ismertette, hogy a magyar sertéságazat nagyon mély gödörben van:

Az ágazat kritikus helyzetben van, ez vitathatatlan. A következő hónapokban abszolút bizonytalanság előtt áll a húságazat. Nem tudjuk, mi lesz a takarmánygabonával, az energiával, nem tudjuk, mennyire csökken a vágósertés száma, és azt sem, hogy Kína milyen hatással lesz a szektorra. Ráadásul a sertéspestis is megjelent náluk, és szintén nem látni, hogy ez mit hoz magával.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?