Ott rohad a magyar dinnye a földeken: ingyen sem kell senkinek

Ott rohad a magyar dinnye a földeken: ingyen sem kell senkinek

agrarszektor.hu
Hiába indult jól az idei dinnyeszezon, a végére mégis komoly veszteségeket szenvedtek el a magyar termelők. Szinte egész Európában egyszerre érett be a dinnyetermés, aztán augusztus közepén jött egy komolyabb lehűlés, ami végleg elvágta a szezont. Ráadásul megjelentek az országban a külföldi - olasz, spanyol, albán, török, görög és ukrán - dinnyék is, amelyeket a magyarokhoz képest fillérekért értékesítenek. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének becslése szerint 10-16 ezer tonnányi dinnye maradhatott kint a földeken, ami több százmillió forintos veszteséget jelenthet a magyar termelőknek.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete nemrég jelezte, hogy több termelő egyszerűen képtelen volt eladni a gyümölcsét augusztus végén, szeptember elején. Tízezer tonnánál is több dinnye maradt a földeken, és jó részüket egyszerűen betárcsázták - írta meg a Telex. A leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét érintő válságos helyzetnek több oka van: az elavult termesztési technológia, az augusztus végi hideg és az átrendeződő világpiaci viszonyok is közrejátszottak abban, hogy most több százmilliós veszteséggel számolhatnak a magyar dinnyések.

Nulla forintért sem kell

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) Facebook-posztban jelezte, hogy valami nagy zavar van a kereskedelemben. Teljesen érintetlen dinnyeföldek is vannak még az ország több pontján. A dinnye ingyen sem kell a vevőknek, de legfeljebb 30 forintot lennének hajlandóak fizetni érte. Pedig megtermelni többe került. Aztán az ember sétálgat, és úton-útfélen és 150 és 200 Ft/kg árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba? - tette fel a kérdést az MDE. A helyzet nem általános, de sok gazda valóban lemondott a földjén beérő dinnyéről.

Akinek augusztus elejére nem érett be a termése, az pórul járt. A magról vetett, hagyományos fajtákkal dolgozó termelők hozzá sem tudtak nyúlni a dinnyéjükhöz. Ezek a fajták itt szeptember elejére érnek be, de ezeket már amúgy sem igényli igazán a piac. Nagyjából három éve megfigyelhető már ez a tendencia, de idén csúcsosodott ki

- mondta Kerezsi Csaba, a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének alelnöke.

Kerezsi Csaba, aki maga is Szabolcsban termeszti a gyümölcsöt, beszélt arról is, hogy épp hétfőn csináltak egy számvetést Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre, azon a 800 hektáron, ahol intenzív dinnyetermesztés folyik, és a termés 20-25%-a maradt kint a földeken. Ha 50 tonnás termésátlaggal számol az ember, akkor ez nagyjából 10 ezer tonnát jelent. A hagyományos termesztésű 300-400 hektáron közel 70%-os volt a veszteség, ott nagyjából 6 ezer tonna ment veszendőbe. Ezt a gazdák letárcsázzák, bedolgozzák a földbe - mondta el a szakember.

Egyszerre érett be

Megtippelni se lehet, hogy ez hány darab dinnyét jelenthet, de ha az elmaradt hasznot nem is, csak a termelési költségeket nézve, a szakember becslése szerint a termesztők legalább 600-700 millió forintos veszteséget szenvedtek el. A problémát a dinnyések már jelezték a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK), és azt remélik, hogy de minimis támogatást kapnak, hogy valamelyest ellensúlyozzák a veszteségeiket.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Agrárminisztérium azzal kampányolt nemrég, hogy szeptember végéig elérhető lesz a magyar dinnye a piacokon, de úgy tűnik, ez nem teljesül maradéktalanul. Pedig a dinnyeszezon jól indult, a termesztők is elfogadható árakat kaptak, de aztán szinte egész Európában egyszerre érett be a gyümölcs, és a nagyobb magyarországi termőtájakon (Baranya, Tolna, Fejér, Heves, Békés és Szabolcs megyékben) sem volt most akkora eltérés a beérési időkben, mint ahogy az megszokott.

A piac hirtelen nem tudta felvenni ezt a nagy mennyiségű dinnyét, majd ehhez hozzájárult augusztus közepétől egy lehűlési hullám. A dinnye is olyan, mint a fagylalt, ha nincs igazán meleg, akkor nem fogy. Kevesebb is lett a megrendelés. Nagyon erősen érezteti a hatását az ukrán dinnye is. Kilónként 17 eurócentért szállítják például Odesszából a Baltikumba, nálunk ennyiért meg sem lehet termelni, náluk pedig ebben költségben a csomagolóanyag és a szállítás díja is benne van

- fejtette ki Kerezsi Csaba.

Előnyben a déli országok

A belföldi piacok mellett a magyar dinnyések hagyományosan Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba és a Baltikumba exportálják az árujukat, de egyre több vetélytársuk akad. Már a korábban elérhető osztrák és német piacokon is a spanyol és olasz dinnye az uralkodó. Az utóbbi években pedig egyre több albán dinnye is érkezik. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szakmai titkára, Horváth Vivien által jegyzett szakmai összefoglaló szerint Észak-Macedóniából és Olaszországból is nevetséges árakon, 10 centért is leszállítják a dinnye kilóját.

Az árversenyben rendre alulmaradnak a magyar termelők. Mire a magyarok egyáltalán országos szinten el tudnak indulni, a déli országok már rég a szezonjuk felénél, végénél járnak, így nagy eséllyel elmondható rájuk, hogy a befektetésük már vissza is jött, és a fennmaradó időszakban már a nyereségi rátájukat növelik. Ők már megkeresték, amit kellett, minden fogyasztó jóllakott - Magyarországra is jön korai és őszi időszakban is albán, török, görög, olasz és spanyol dinnye is -, így leesik az ár. Az sem teljesen érthető, hogy mehet Macedóniából vagy épp Olaszországból Lengyelországba, Németországba mindössze 0,10 EUR/kg-ért a dinnye, miközben a magyaroknak csupán a fuvarköltségük is több ennél. Vagy hogy a felvásárlótelepeken 30 Ft/kg a dinnye, a városokban pedig 200 Ft/kg. És nem a 200 a baj, hanem az, hogy ennek 10-20% jut csak el a termelőhöz - áll az ágazati összefoglalóban.

A dinnyés ágazat a különböző tényezők összejátszása miatt most nagy gyomrost kapott, de ettől függetlenül is gondokkal küzd, nem véletlenül fogy a termőterület is. Kerezsi Csaba azt mondta, hogy egyre nehezebb biztosítani a termesztés és betakarítás nagy élőmunkaigényét. Ahogy az MDE alelnöke fogalmazott, szinte varázslat az, amit néhány termelő elkövet, száz kilométerekről hoznak szedőket. Már csak a legelszántabb, legelvakultabb termelők maradtak.

A dinnyéről könnyebb lemondani, mint a kenyérről

A szakember megemlítette azt is, hogy sok korábbi dinnyeföldön már inkább gabonát ültettek az utóbbi években. Ennél a terménynél könnyű megoldani a gépesítést, és a piaci árak is viszonylag magasan vannak, kiszámíthatóbbak a viszonyok. Azt a szakmai egyesület alelnöke is tudja, hogy szükség van technológiai váltásra, ők biztatják is a hagyományos fajtákkal dolgozókat, hogy álljanak át a biztosabb hibridekre, ne a vastag héjú, kevésbé piros és ízes fajtákkal dolgozzanak, de még mindig vannak olyanok, akik bíznak megszokott dinnyékben. Kerezsi Csaba úgy látja, hogy a piacot is jobban kéne szabályozni, sok a kupec, az álőstermelő és a feketén kereskedő, akik fel is nyomják a kiskereskedelmi árakat.

Amit az utak mellett látunk, az túlzás, durva dolog. Sokszor a termelőktől 30-40 forintért veszik meg a dinnyét, az út szélén pedig ugyanaz már 180 forint

- jegyezte meg Kerezsi Csaba.

Az MDE alelnöke mindamellett szükségesnek látja, hogy ilyen értékesítési csatornák is legyenek, mert a termelőknek sem érdekük, hogy a multikon keresztül adjanak el mindent, hiszen azok is sokszor lenyomják a beszállítói árat. Kerezsi Csaba úgy véli, hogy egy kicsit a kereslet is visszaesett, a pandémia most érte utol az élelmiszer-gazdaságot, az emberek inkább mondanak le a gyümölcsről, mint a húsról vagy a kenyérről.

Az árak kialakításakor olykor a termelők is kijátsszák egymást, a szakmai egyesület szerint sokan bizalmatlanok a dinnyések között, ez pedig széthúzáshoz, régiónkénti jelentős árkülönbségekhez, elaprózódott termeléshez és kevésbé egységes árualaphoz vezet. A hazai dinnyések összefogására már történtek lépések, létezik a magyar dinnye matrica, sőt már a "Keresd a dinnyést!" nevű applikáció is letölthető, de ezek egyelőre még nem igazán átütő kezdeményezések a fogyasztók felé. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének elnöke, Göcző Mátyás szerint elkerülhetetlen a magyar dinnyeágazat átalakulása, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?