Ennek nem lesz jó vége: súlyos veszély fenyegeti a világ élelmiszer-ellátását

Ennek nem lesz jó vége: súlyos veszély fenyegeti a világ élelmiszer-ellátását

agrarszektor.hu
A szomszédban dúló háború miatt egyre jobban súlyosbodik a műtrágyahiány is, ami nem csak élelmiszer-drágulást, hanem akár élelmiszerhiány is okozhat. Emellett a gabonahelyzet sem fest túl fényesen, melynek hatásait szinte mindenki, de leginkább az alacsonyabb jövedelmű emberek szenvedhetik meg. Oroszország és Fehéroroszország egyébként együttesen a világ kálium-karbonát, tehát hamuzsír exportjának mintegy 40%-át adta, a háború miatt bevezetett nyugati szankciókig.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A hamuzsír a műtrágya egyik fontos alapanyaga, és a szankciók a világ második legnagyobb gyártóját, az állami tulajdonú Belaruskalit is sújtják, ezért nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Emellett Oroszország a világ karbamidexportjának 11, az ammónium-nitrátnak pedig 48 százalékát adja. Oroszország és Ukrajna együttesen a nitrogénből és foszforból, valamint káliumból készült műtrágyák 28 százalékát exportálja - állítja a Morgan Stanley. E szállítmányok megszakadása az egekbe repítette a műtrágyaárakat, miután az alapvetően földgázból készült termék az energiahordozó árának elszállása miatt már így is többszörösére emelkedett. A drágulást jól jellemzi, hogy Vancouverben forgalmazott kálisót 2021 elején tonnánként körülbelül 210 dollárra árazták, most pedig 565 dollárra értékelik, míg a Közel-Keletre szállított karbamiddal 2021 elején tonnánként 268 dolláron kereskedtek a chicagói tőzsdén, most pedig 887,5 dollárba kerül - írja a Világgazdaság.

EZ IS ÉRDEKELHET

A hármas csapás

A helyzet súlyosságát tovább tetőzi az is, hogy a konfliktus előtt a két ország együttesen a világ búzaexportjának 30, kukoricáénak 20, napraforgóolaj-exportjának pedig nagyjából 80 százalékát adta - most azonban már az is kérdéses, hogy Ukrajnában le tudják-e aratni a már elvetett termést. Ha sikerülne, akkor sem lehetne fellélegezni, hiszen továbbra is probléma maradna a készletek piacra juttatása: Ukrajna márciusban 309 ezer tonna búzát exportált - ez negyedannyi, mint februárban, amit javarészt vasúton szállított Európába, mivel a fekete-tengeri ukrán kikötők a megszállás miatt nagyrészt leálltak vagy szétbombázták őket. Bart Melek, a TD Securities globális nyersanyagstratégiai vezetője úgy véli, hogy ez hármas csapást jelentene nemcsak Európa, hanem a világ élelmiszer-termelésére. Az inputköltségek emelkedése mellett a hiány miatt is felfelé fognak menni az árak, ami valamennyi alapvető élelmiszert megdrágít, többek között a húsokét is, hiszen az állati takarmányozás is jelentősen drágulni fog. A kukorica határidős ára például közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest a chicagói tőzsdén, miután tavaly 57 százalékkal emelkedett. Melek szerint a tavaly 27%-kal dráguló búza idén további 22%-al emelkedhet, míg az élő szarvasmarha tavaly 19%-kal, idén pedig további 15-tel emelkedhet. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A Morgan Stanley pedig úgy gondolja, hogy a gabonaárak 2023-ig a tavalyi szintek felett maradnak, így a gazdák valószínűleg fontolóra veszik majd a kevésbé műtrágyaigényes termesztési módok, például a vetésforgó alkalmazását, ami egyúttal a terméshozamok csökkenését jelentheti. 

További problémát jelent, hogy az Egyesült Államokban a búzakészletek 2008 óta a legalacsonyabb szintre csökkentek, mivel a 2021-es aszály miatt a kisebb mennyiségű termésből származó készletek erősen fogynak, miközben a globális kereslet növekszik. Ez utóbbinak az is oka, hogy a latin-amerikai aszály is csökkentette a készleteket, amely már eddig is magasan tartotta a gabonaárakat. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium azt is közölte, hogy az amerikai gazdák közel 5 százalékkal tervezik csökkenteni a kukorica vetésterületét, és várhatóan a tavaszi búzáé is csökken, míg a szója vetésterülete emelkedett. A szakértők arra számítanak, hogy a latin-amerikai kínálat bővülésével a készletek normalizálódnak, ha az időjárás is úgy akarja  

- írja a lap.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?