A chicagói árutőzsdén múlt csütörtökön a búza határidős jegyzése 10,67 dollár körül mozgott vékánként, ami elhanyagolható változást jelentett az előző napi záróárhoz képest - de a Reuters szerint volt példa 13,6 dolláros árra is március első hetében -, míg a kukorica esetében már 5 százalékkal magasabb áron kereskedtek, így vékánként 2,39 dolláros árak alakultak ki a legközelebbi szállítási időpontra. A szójánál az elmúlt másfél hónapban összesen 10-15 százalékos áremelkedés volt, amiből nagyjából 10 százalék az ukrán háború kitörése óta jött össze - ennél a terménynél januárban volt jelentősebb a drágulás, de tavaly óta így is mintegy 40 százalékkal kerül többe - tudta meg az Index Varga Zoltántól, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjétől.

A szakember hozzátette, hogy ez csak időleges, és egy-egy váratlan vagy épp kedvezőtlen (akár a harctéren, akár politikai szinten jelentkező esemény) újra drasztikus változásokat okozhat, és bizony nem lehet kizárni azt sem, hogy néhány nap alatt 15-20%-os mozgások következzenek be. Az áremelkedésekben egyébként a műtrágyahiány hatását még nem árazta a piac, sőt, a béketárgyalások hírére ismét volt egy kisebb korrekció, de mivel vélhetőleg lesz gyors lezárása a háborúnak, ezért sajnos fel kell készülni a tartósan magas gabonaárakra.

Nehéz idők várnak a magyar gazdákra: drasztikus változásokat hozhat a háború

Fel kell készülni a kihívásokra.

- írja a lap.

Az éhezés is tovább nőhet világszerte

Mint ahogyan korábban lapunk is megírta, a háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború "drámai hatással lesz" a régióra. Egyes becslések szerint az éhezők száma a koronavírus-járvány miatt már így is 44 millióra ugrott 2019 óta, most azonban újabb 13 millió ember juthat erre a sorsra. 

Egyre több vizet használ az emberiség: de vajon meddig mehet ez így tovább?

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Mezőgazdaság a műtrágya-drágulás árnyékéban

Továbbra is rekordokat dönt a műtrágya ára, mivel az orosz-ukrán háború veszélybe sodorta a világ műtrágyaellátásának jelentős részét, amely tovább növeli globális élelmiszer-infláció miatti aggodalmakat. Több alapvető termék ára emelkedésnek indult, az elhúzódó háború pedig folyamatosan egyre feljebb hajtja az amúgy is magas élelmiszerárakat. 2022. március 25-én 43%-kal, 1625 dollárra emelkedett az ammónium-nitrát ára Tampában, ami rekordot jelentett a 29 éves indexnél. A termelés kiesése, és a globális kínálat szűkülése idézi elő az emelkedést. Mivel számos európai és közép-ázsiai ország műtrágyaellátása függ az orosz hatóanyag- és földgázexporttól, ezek rendelkezésre állása nemcsak az idei, hanem a jövő évi terméshozamokra is hatással lehet, azon, az északi félteke gabonatermő vidékeit sújtó, lényegében globális aszály mellett, amely miatt Magyarországon tartósan vízhiányos időszakot hirdettek, Portugáliában pedig egyes régiókban már vízerőműveket állítottak le az ivóvízellátás biztosítása érdekében. Ha mindez nem lenne elég, Amerikát is aszály sújtja, valamint az sem kizárt, hogy egyre több farmer lesz pénzszűkében a költségnövekedések miatt - ezt pedig éppen a vetés és a tavaszi munkák idején. Így előfordulhat, hogy terméshozam-csökkenéssel járó döntésekre kényszerülnek, és emiatt épp akkor lesz a szokottnál kisebb termésük őszre, amikorra a világnak égetően szüksége lenne jelentősebb mennyiségű gabonára.

Durva, ami a műtrágyapiacon zajlik: ezt mindenki meg fogja érezni Magyarországon

Óriási a drágulás a magyar piacon is, de egyelőre hiánytól nem kell tartani.

Az üzemanyag káros hatásai

A háború áttételes hatása az energiahordozók rekordmértékű drágulása az egész mezőgazdaságot sújtja, a termelőket, a gombatermesztőket, kertészeteket, állattenyésztőket, de igen nehéz helyzetbe hozza a feldolgozóipart is. Arról nem beszélve, hogy az élelmiszer-előállítást is jelentősen megdrágítja. Az üzemanyagköltségek rekordszintre ugrása pedig van, ahol már magát az élelmiszer-ellátást veszélyezteti: Spanyolországban például a legjelentősebb élelmiszeripari szövetkezetek, gazdálkodói és állattenyésztői szakmai szervezetek által meghirdetett felvonuláson a szervezők szerint 400 ezren, a kormányzat szerint 150 ezren vettek részt. Több mint 1500 autóbusszal, az ország minden szegletéből érkeztek tüntetők, akik zászlókat lobogtatva, transzparenseket magasba emelve vonultak végig a városon. Voltak, aki állataikat, vadászkutyákat, lovakat, kakasokat is hoztak a tüntetésre.

Százezrek tüntettek Spanyolországban: ezért vonultak a gazdák az utcára

A vidéki Spanyolország jövőjéért is tüntettek.

Magyarországon is küzdenek a gazdák

Az Agrárszektor korábban beszámolt arról, hogy a Nitrogénművek Zrt. közleményt tett közzé, melyben tájékoztat arról, hogy, mint az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) magyarországi tagvállalata, üdvözli az Európai Bizottság ideiglenes válságkertre tett javaslatát, mely lehetőséget ad a tagállamoknak támogatást nyújtani a gazdálkodók és műtrágyagyártók számára. Mint írják, a támogatás szükségszerű lett a jelenlegi kihívások kezeléséhez, mely megoldást nyújthat mind a gazdálkodók megnövekedett költségeire, mind pedig a műtrágyagyártók rendkívüli földgázpiaci kockázataira.

Egyre több húsfeldolgozó mondja fel a szerződéseit: súlyos a helyzet a sertéspiacon

Tovább romlik a sertéstartók helyzete.

Jöhet a 4 ezer forintos sertéshús?

Varga Zoltán szerint, ha elhúzódik a háború, akkor a hús és tejtermékek termelői ára is várhatóan 30-40 százalékkal emelkedik majd. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak ennél valószínűleg visszafogottabban növekednek majd. Még az árstop májusi várható kivezetése után is, mivel a versenyhelyzet és a fogyasztás-visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak fékezhetik az áremelés ütemét, viszont egy 40%-os nyersanyagköltség-növekedés esetén a húskészítményeknél már valószínűsíthető a 25 százalékos fogyasztói áremelkedés is. Ezt jól bizonyítja az is, hogy a sertéságazatban úgy kalkulálnak, hogy 3-4 ezer forint körül alakul kilogrammonként a sertéshús reális ára tavasz végére, míg a baromfiágazatban 2-3 ezer forintos csirkehúsárakat látnának szükségesnek ahhoz, hogy megmaradjon a termelők működőképessége, és ne termeljenek elviselhetetlen veszteségeket. Mint ahogyan megírtuk, az európai és magyar húsfeldolgozók is felmondják élő szerződéseiket. Ennek oka a költségek drasztikus növekedése, ami a sertés felvásárlási árának esetében például egy hónapon belüli több mint 50 százalékos volt.