2022. augusztus 15. hétfő Mária

Meglesz még az árstop böjtje: az igazán nehéz idők csak most jönnek

agrarszektor.hu
A magyar baromfiiparnak immáron 16 éve nem kellett olyan kihívásokkal szembenéznie, mint most: a termelési költségek elszállásán túl az országban tomboló madárinfluenza-járványra is oda kell figyelnie az ágazat szereplőinek. A szakértők véleménye szerint egyszerűen lehetetlen megjósolni, mit hoznak a következő hónapok. Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint egy évtizedes aranykor zárul most le, és amit eddig természetesnek vettek az emberek, azt most el lehet felejteni egy időre.

Nagyon nehéz időszakon megy most keresztül a magyar baromfiipar, ami bizony azzal jár, hogy az ágazat szereplőinek kockázatokat kell vállalnia. Ezzel kapcsolatban Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa a Forbes-nak adott interjúja során kiemelte, hogy a baromfiiparág az agrárélelmiszeriparon belül is különösen dinamikusnak számít. Ez annak köszönhető, hogy a marhához, sertéshez viszonyítva a baromfi, és azon belül is a csirke tenyésztési ciklusa rövid. Sokkal gyorsabban történnek meg a változások, és ehhez nagyon gyorsan kell adaptálódni. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt három évben megindult egy jelentős változás, amit elsősorban a gabonaárak emelkedése indukált. Míg 2019-ben a búza ára 44 forint volt, 2020-ban már 56 forint lett, 2021-ben a betakarításkor 78 forint volt, év végére pedig már a 100 forintot súrolta. A várakozások alapján most nem irreális a 140-150 forintos búza sem.

Három év alatt tehát az egyik legfontosabb költséginput, a takarmányi alapanyagok ára közel háromszorosára emelkedett

- emelte ki Bárány László.

A Master Good ügyvezető-tulajdonosa elmondta, hogy tavaly nyáron például a betakarításkor több mint 75%-kal volt magasabb a búza ára a két évvel azelőttihez viszonyítva, de a vállalatnál úgy döntöttek, vállalják annak a kockázatát, hogy jó hosszú időre bevásároltak belőle. Idén viszont azzal fognak kockázatot vállalni, hogy a 140-150 forintos búzából nem fognak egy évre előre bevásárolni, mert ez a takarmányár fenntarthatatlan, és úgy gondolják, hogy ősszel takarmányár-összeomlás várható. De miután nincs előre megírva, hogy mi lesz, ez egy erős kockázat. Bárány László elmondta, hogy hoztak rossz döntéseket is: a gáz árát például nem kötötték le egy évre előre, napi áron mennek a mai napig, ami azért kellemetlen, mert a négy és félszeresét fizetik az egy évvel ezelőtti költségnek.

Ami a Sága 2020-as felvásárlását illeti, Bárány László elmondta, hogy már 2015-ben, az akvizíció előtt öt évvel meg szerették volna venni a céget, méghozzá három okból kifolyólag: a márkanév, a piac - a Sága piaca nagyon jól felépített, és országos a lefedettsége - és a sárvári gyár készítménygyártó kapacitása.

Úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy teljesen bezárjuk az integrációt a továbbfeldolgozói szegmensben is, szükségünk van egy készítménygyárra. Van vágóüzemünk, a vágóüzem melléktermékeire egy petfood üzemgyárunk, egy állati fehérjefeldolgozó gyárunk, kényelmiétel-gyárunk, panírozó gyárunk, de húskészítménygyárunk, tehát ami virslit, sonkát, párizsit tud gyártani, nem volt

- magyarázta Bárány László.

A szakember elmondta, hogy két lehetőségük volt: vagy építenek, vagy vesznek egyet. 2015-ben, amikor ráfordultak erre, a Sága angol anyacégét egy másik angol cég megvette, így meghiúsult az akvizíció. Bárány László 2019 tavaszán viszont arról szerzett arról tudomást, hogy a felvásárló kihívások előtt áll, és elkezdte tisztítani a portfólióját, úgyhogy úgy érezte, hogy eljött az idő arra, hogy ajánlatot tegyenek. Akkor már megszavazták a brexitet, és egy Egyesült Királyságon kívül, ráadásul Európa másik felén lévő, nem túl sok eredményt termelő cégről volt szó. Valószínűleg már évek óta elengedhető eszköz lehetett - tette hozzá a Master Good ügyvezető-tulajdonosa.

Arra a kérdésre, hogy mennyire történt az utolsó pillanatban a Sága felvásárlása, Bárány László kifejtette, hogy a Sága szempontjából nézve nem gondolná, hogy utolsó pillanatban történt volna. A cégre egy amolyan "tisztes szegénység" volt jellemző, vagyis nem voltak új gépeik, viszont egy nagyon jó gárda menedzselte a gyárat, és kiváló munkát végeztek úgy, hogy közel egy évtizede egy fillért sem kaptak a tulajdonostól. Abból a kevés pénzből, amiből gazdálkodtak, abszolút magas minőségen óvták meg mind az eszközök, mind az épületek állagát. Az, hogy a vevők ebből semmit nem éreztek, annak is köszönhető, hogy a minőség iránt nagyon elkötelezettek. Ebben jól illeszkedtek a Master Good csapatába, mert ott is az az egyik vezérelv, hogy a minőségből nem engednek. Bárány László ugyanakkor hozzátette, hogy a Master Good viszont egy más szemlélettel rendelkezik: a modern gyártósorokban hisznek, a legmagasabb technológiai színvonalon történő gyártásban. A szakember beszélt arról is, hogy rögtön látták, hogy melyek azok a gépek a Ságánál, amiket cserélni kell, és azonnal biztosították is a forrást, hogy megkezdődhessen a technológiai felújítás. Az elmúlt két évben közel 3,5 milliárd forintot költöttek gépekre.

Bárány László beszélt arról is, hogy elképzelhető, hogy a Sága a jövőben európai porondra lép, de minimum a régiós szinten történő megjelenéssel számolnak. A húskészítmény más műfaj, mint a friss baromfi - mutatott rá az ügyvezető-tulajdonos, aki szerint reálisan kell gondolkodni: egy évtizedek óta meglévő, folyamatosan modernizálódó, 80 milliós piacon működő húskészítménygyártó üzemmel Németországban nem fogják tudni felvenni a versenyt, de a környező országokban vannak lehetőségek. Illetve van tennivaló itthon is, ez főleg a diszkontokra igaz: nagyon sok olyan terméket hoznak be külföldről, amit Magyarországon is lehetne gyártani.

A szakember beszélt arról is, hogy mivel a Sága gyártószínvonala nem alkalmas hosszú távon olyan mértékű robotizációra, amiben ők gondolkoznak, jövőre új gyárat fognak építeni. Bárány László szerint ezzel az új gyárral már képesek lesznek arra, hogy azt mondhassák egy diszkontláncnak, hogy amit azok Németországról hoznak be, azt a Master Goodtól is meg tudják venni ugyanannyiért. A vállalat ügyvezető-tulajdonosa szerint a színre lépésükkel két dolgot hoztak a Ságának: tőkét és kereskedelmi látásmódot. A vállalat eladásai ugyanis éveken át folyamatosan csökkentek, most viszont gyakorlatilag többet adnak el belőle, mint a márka történetében bármikor.

A baromfiipar helyzetét illetően Bárány László elmondta, hogy utoljára talán 2006-ban, az első madárinfluenza idején volt olyan nehéz helyzetben a baromfiipar, mint most. Akkoriban a média azt az érzést keltette az emberekben, hogy a madárinfluenza át tud terjedni a madárról az emberre, ezért az emberek hónapokig nem vettek csirkehúst. Mit jelent a mostani kettős szorítás? Egyik oldalról: soha nem látott mértékű madárinfluenza-járvány pusztít Európa-szerte, sőt, most már az észak-amerikai kontinenst is elérte, pedig ott eddig még soha nem volt pandémia - mutatott rá Bárány László, hozzátéve, hogy arra sem volt még példa, hogy a járvány nyáron is itt megmaradjon, hiszen a humán influenzához hasonlóan a madárinfluenzának is ősszel és tavasszal van szezonja. Most viszont továbbra is pusztít, ami nagyon komoly termeléskieséseket okozott. Ez igencsak megnehezíti az iparág helyzetét.

A másik szorító tényező, hogy egy emberemlékezet óta nem látott költségnövekedéssel szembesülünk. Több mint kétszeresére nőnek a takarmányköltségek, ezt egyik pillanatról a másikra nem tudtuk a fogyasztóra hárítani. Az első hónapokban veszteséggel kellett árulnunk a termékeinket, hiszen már fizetnünk kellett a megemelkedett költségeket, és sok időbe telt, amíg ezt az áruházakon át tudtuk vinni, és ők a fogyasztókkal el tudták fogadtatni, hogy jelentősen emelkedik a hús ára - hangsúlyozta Bárány László. A szakember beszélt arról is, hogy költségoldalon számolniuk kellett a munkabérek növekedésével is, ami szintén nem a "csökkenthető" kategória, de jövőre valószínűleg ismét egy jelentősebb emelésre lesz szükség az infláció miatt.

Azt a világot, amit az elmúlt évtizedben természetesnek vettünk, jó pár évre el kell felejtenünk. Most visszagondolva kijelenthetjük, hogy ez volt az aranykor: defláció, nagyon stabil, kiszámítható gazdasági környezet. Kell, hogy az embernek legyenek hosszú távú tervei, de fel kell arra készülni, hogy ezek bármikor változhatnak. Több olyan külföldi vevőnk van, akikkel éves ármegállapodásunk volt - most eljutottunk oda, hogy havi árazásban vagyunk. Eddig ez elképzelhetetlen volt

- hívta fel rá a figyelmet Bárány László.

Arra a kérdésre, hogy milyen szintre kellene beállniuk a költségeknek ahhoz, hogy stabillá váljon a baromfiipar, a szakember elmondta, hogy a költségnövekedés szempontjából a legnagyobb hatása jelen pillanatban a takarmánynak van. Ha a gabonaár emelkedése megáll, az hozhat egyfajta stabilitást. Az energiaárak hatalmasat nőttek, de most beálltak egy szintre, lényegi energiaköltség-változás nem látható. Bárány László szerint a most tapasztalható, plusz-mínusz néhány százaléknyi mozgás már nem mérvadó. 100%-ot meghaladó növekedés nincs, és remélhetőleg már nem is lesz. De azt is lehet látni, hogy a szomszédban zajló háború elhúzódik, valamint azt sem lehet tudni, hogy milyen fordulatok jönnek, és azoknak milyen hatása lesz az energiára.

A szektor kilátásait illetően a Master Good ügyvezető-tulajdonosa rámutatott, hogy ami az inflációs környezetet illeti, amennyire tudják, igyekeznek továbbhárítani a terheket a vevőre, mint ahogy mindenki más. A vevő pedig eldönti, hogy ilyen áron akar-e vásárolni az adott termékből, illetve hogy ugyanannyit akar-e venni, vagy sem. Ha kevesebbet vásárol, túltermelés következik be, ami nagyon fájdalmas lesz, mert amellett, hogy emelkednek a költségeink, túltermelés idején csökken a termék ára. Ennek a folyamatnak ismert a mechanizmusa: ahol veszteségképződés van, ott az ipar a termelés visszafogással válaszol. Elképzelhető egy ilyen szcenárió. De ha a madárinfluenza nagy erőkkel tér vissza ősszel, az önmagában olyan szinten lecsökkenti a termelést, hogy mégsem lesz túltermelés. Ezt nem lehet megjósolni. A szakember szerint a mostani az inflációs helyzetben minél inkább alapvető az élelmiszer (például a nyers hús), a költségeket annál könnyebben sikerülhet továbbhárítani, hiszen enni kell. Viszont minél magasabb a továbbfeldolgozottság mértéke, annál nehezebb ezt a mértékű költségnövekedést a termékekben a vevőre hárítani, vagyis csökken a profit termelése.

A munkaerőkérdéssel kapcsolatban Bárány László kifejtette, hogy szerinte Magyarország nagyon komoly utat tett meg a 2008-as válságot követő nagymértékű munkanélküliség óta. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg új munkahely létesült, ami egy örvendetes dolog, viszont azt látni kell, hogy jelen pillanatban a munkaerőhiány gátolja a további fejlődést. Erre kétféle választ lehet adni. Az egyik az automatizáció, a másik pedig az, hogy külföldről kell behozni munkásokat.

Bárány László a cég zárt integrációját illetően elmondta, hogy minél több lábon állnak, annál biztosabb a helyzetük. Ebben az integrációban ők a csirke csipogásán kívül mindent hasznosítanak, ahogy azt egyszer a szakember öccse, Bárány Péter megjegyezte. A vállalat maga gyártja a takarmányt, tenyészti a csirkét, kelteti ki, a partnereinkkel együtt ők hizlalják fel, ők dolgozzák fel; de felhasználják a melléktermékeket is, és abból is terméket állítunk elő, sőt, az istállótrágyából is fermentáció után terméket készítenek, amit visszajuttatnak a szántóföldekre, és így valósítják meg a teljes körforgásos gazdálkodást. A szakember szerint az integrációban mindig van egy olyan pont, ahol lehet pénzt keresni, de a profitabilitás mértéke természetesen változik. A teljes interjú itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Future of Finance 2022
Valami másik kis szöveg
EZT OLVASTAD MÁR?