Az államtitkár a rövid ellátási lánc fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezzel a helyi termelők és a kereskedők is nyerhetnek, ugyanis csökkenthető a szállítás és raktározás költsége, így az ökológiai lábnyom is mérsékelhető. Dr. Nobilis Márton ismertette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi kutatását, mely szerint a magyar termékek aránya a 10 legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncnál pozitívan változott a gyümölcsök és zöldségek tekintetében. Ezen üzletek polcain ugyanis hetente legalább 150 féle friss zöldség és gyümölcs érhető el. Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami az összes élelmiszervásárlásnak a 10-11%-át teszi ki. Ennek jelentős hányada - körülbelül harmada -  a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez a mennyiség megközelítőleg 65 kilogrammot jelent fejenként, éves szinten. A becsült EU-s átlag ennél magasabb, 70 kg/fő. Dr. Nobilis Márton emlékeztetett arra is, hogy az élelmiszerhulladékok keletkezésének mérséklésére a Nébih kidolgozta a „Maradék nélkül” nevű programját. A kampány négy szakmai munkacsoportja olyan útmutatókat, segédleteket állított össze, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az élelmiszerhulladékok mérséklése érdekében.

Dr. Nobilis Márton kifejtette, az élelmiszeriparban is lesznek nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Míg a 2014-2020-as támogatási időszakban az ágazat számára több mint 468 milliárd forint  került  megítélésére a hazai és EU-s forrásból, a mostani (2021-2027-es) időszakban még ennél is nagyobb forrás áll rendelkezésre. Csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre. Ennek célja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, melyre a külpiaci kereslet is magasabb, így a pályázati felhívásokban az innovációt, a fejlesztési komplexitást kiemelt szempontként veszik figyelembe - tette hozzá dr. Nobilis Márton.