Meglepő dolog derült ki ezekről az élelmiszerekről: ezt jobb, ha mindenki tudja

Meglepő dolog derült ki ezekről az élelmiszerekről: ezt jobb, ha mindenki tudja

agrarszektor.hu
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által az állatgyógyászat során használt készítmények és egyes anyagok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való jelenlétéről szóló legfrissebb jelentése ismét azt bizonyítja, hogy az Európai Uniós állattenyésztők betartják az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó uniós rendeletek előírásait. Ez alapján elmondható, hogy az uniós állati eredetű élelmiszerek biztonságosak és szermaradvány-mentesek.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az EFSA, mint az unió egyik tudományos szervezete, tevékenysége során a hatáskörébe tartozó szakterületeken - élelmiszer- és takarmánybiztonság, táplálkozás, állategészségügy és -jólét, növényvédelem, növényegészségügy - tudományos adatokat és szakvéleményeket gyűjt, független és a tudomány mai állásának megfelelő szakvélemény nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Az uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel, és más érdekelt felekkel egyaránt együttműködő szervezet az által végzett tudományos munkák eredményeiről tájékoztatást nyújt a nyilvánosság részére, így az általa kiadott anyagok, megbízható szakvélemények által hatékonyan hozzájárulhat az unió élelmiszer-biztonsági rendszerébe vetett bizalom növeléséhez - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Mint ismeretes a nem engedélyezett anyagok, állatgyógyászati készítmény-maradékok vagy kémiai szennyező anyagok élelmiszerekben való jelenléte kockázati tényezőt jelenthet a közegészségügyre nézve. Az EU éppen ezért szigorú jogszabályi keretet határozott meg az állatgyógyászati készítmények élelmiszertermelő állatokban és állati termékekben való jelenlétének monitoringozására, az engedélyezett maximális határértékek ellenőrzésére, valamint az állati eredetű élelmiszerekben, a takarmányokban vagy azok felületén található peszticidek maximális szermaradvány-szintjeinek és az állati eredetű termékekben lévő egyes egyéb szennyező anyagok jelenlétének vizsgálatára.

Melyek is ezek a jogszabályok?

A 37/2010/EU rendelet állapítja meg az élelmiszer-termelő állatokban és állati termékekben található állatgyógyászati készítmények szermaradványainak felső határértékeit. A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található peszticidek maximális maradékanyag-határértékeiről a 396/2005/EK rendelet rendelkezik. Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg az állati termékekben található egyes szennyező anyagok maximális határértékeit. A 96/23/EK tanácsi irányelv rögzíti az élő állatokban és állati termékekben lévő egyes anyagok - főként állatgyógyászati készítmények - és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedéseket. A 97/747/EK bizottsági határozat emellett meghatározza az egyes állati termékekre vonatkozó mintavételi szinteket és gyakoriságot.

Hangsúlyozandó, hogy az uniós jogszabályok előírásai garantálják, hogy az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokból származó, vagy a gazdálkodásban használt biocid termékeknek kitett állati eredetű élelmiszerek nem tartalmaznak olyan szermaradványokat, amelyek veszélyeztethetnék a fogyasztók egészségét. A káros szermaradványok állati szervezetből való kiürülésének időtartamát minden új állatgyógyászati készítmény forgalomba helyezési engedélye előtt vizsgálják, az élelmiszerek forgalomba kerülése esetében pedig határidőt szabnak az antibiotikumok vagy más gyógykészítmények állati szervezetből való kiürülésének hosszára. Mindezen szabályozások együttesen biztosítják tehát, hogy az élelmiszerekben nem maradhatnak kockázatot jelentő szermaradványok. Elmondható továbbá, hogy elővigyázatosságból a tényleges maximális szermaradvány-határértékek gyakran több ezerszer alacsonyabbak annál a szintnél, amely már negatív hatással lenne a fogyasztók egészségére. Ezeket a határértékeket pedig a nemzeti hatóságok szigorúan ellenőrzik a szermaradványfelügyeleti rendszereik révén, annak érdekében, hogy minden állati eredetű élelmiszer tökéletesen biztonságos legyen.

Az EFSA az állatgyógyászati készítmények és egyes anyagok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való jelenlétéről szóló legfrissebb jelentésében összefoglalja az Európai Unióban, Izlandon, Norvégiában és az Egyesült Királyságban az állatgyógyászati készítmények és egyéb anyagok, például környezeti szennyező anyagok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való jelenlétére vonatkozó, 2021-ben gyűjtött megfigyelési adatokat.

Az EFSA jelentés adatai szerint a 27 uniós tagállam, Izland, Norvégia és az Egyesült Királyság (Észak-Írországból jelentettek csak adatot 2021-ben) összesen 621 205 mintát jelentett a szermaradék-ellenőrzés keretében az Európai Bizottságnak a vizsgált időszakban. A 96/23/EK tanácsi irányelv alapján összesen 351 637 célmintát - mely mintákra fókuszált a jelentés - és 4 562 gyanús mintát jelentettek. Ezenkívül 262 203, a nemzeti jogszabályok alapján kidolgozott egyéb programok keretében gyűjtött mintát és 2 803, a behozatal során ellenőrzött mintát jelentettek. A bejelentett minták száma enyhén emelkedett 2021-ben, a 2020 évi mintaszám 620 758 volt.

Elmondható, hogy az országok többsége teljesítette a jogszabályokban rögzített, a mintavételi gyakoriságra vonatkozóan megállapított minimum követelményeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a COVID-19 világjárvány miatt elrendelt intézkedések jelentősen befolyásolták a minimális mintavételi gyakorisági értékek elérését a vizsgált időszakban a tagállamokban. Összességében a 2021-es évben a 351 637 célzott mintából 837, azaz mindössze 0,24% minta volt nem megfelelő és ez az alacsony meg nem felelési szint volt megfigyelhető az elmúlt 12 évben is, amikor ez az érték 0,19%-0,37% között alakult (az előző 4 évben ez az érték 0,27%-0,35% között volt). A nem megfelelő minták százalékos aránya egyes kategóriánként az alábbiak szerint alakult:

  • 0,07% - anabolikus hatású anyagok és nem engedélyezett anyagok,
  • 0,14% - antibakteriális szerek,
  • 0,13% - "egyéb állatgyógyászati készítmények",
  • 0,85% - "egyéb anyagok és környezetszennyezők".

Ki kell emelni, hogy a 96/22/EK irányelv megtiltja a hormonok élelmiszertermelő állatokban történő felhasználását, kivételt ez alól csak és kizárólag egyes jól meghatározott terápiás és tenyésztéstechnikai célok jelentenek, de ezen esetekben is szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett történik a szerhasználat. A "hormonok" kategóriában az összes állat/termék kategóriában elemzett célzott minták közül (66 194 minta) 107 volt nem megfelelő minta (0,16%).

Az antibakteriális szerek csoportjába tartoznak többek között az antibiotikumok is.  2021-ben a célzott mintákban az antimikrobiális szerekre vonatkozóan elvégzett elemzések száma 99 167 volt, amelyek közül 139 (0,14%) nem felelt meg a követelményeknek. Az antibakteriális szerek tekintetében a nem megfelelő minták legnagyobb gyakorisága a mézben volt megfigyelhető (0,96%). Tiltott anyagokat minimálisan, mindössze a minták 0,03%-ban találtak. A kémiai elemek esetében volt a legmagasabb a nem megfelelő minták aránya (2,59%) az összes vizsgált szermaradék-alcsoport közül, ahol a leggyakrabban kadmiumot, rezet, ólmot és teljes higanyt azonosítottak, azonban a 2021 évi meg nem felelési arány alacsonyabb volt az előző ellenőrzési évek eredményeihez képest.

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a vizsgálati mintákban a szermaradványok előfordulása nagyon alacsony mértékű volt és abban az esetben, ha határérték feletti szermaradványt találnak az élelmiszerekben az illetékes tagállami hatóságok az érintett termékeket kivonják a forgalomból, így garantálva az uniós élelmiszerek biztonságát. Az EFSA legfrisebb jelentése tehát egyértelműen és átfogóan bizonyítja az európai állattenyésztők elkötelezettségét az élelmiszerlánc biztonságának és a közegészség védelmének biztosítása iránt. Az évről évre tapasztalható pozitív tendencia is azt mutatja, hogy az uniós állattenyésztők komolyan veszik az élelmiszerlánc biztonságának biztosításával kapcsolatos felelősségüket.

A pozitív eredmények azonban sok esetben nehezebben jutnak át a média ”falán”, mégis kiemelten fontos, hogy ezen információk jobban ki legyenek emelve és eljussanak mind a lakossághoz, mind pedig a döntéshozókhoz növelve ezáltal a fogyasztóknak az unió területén előállított, biztonságos állati eredetű termékek iránti bizalmát, valamint a célirányos, szükségszerű, azonban arányos intézkedések meghozatalát. Fontos ugyanis, hogy az európai állattenyésztési ágazat fenntarthassa gazdaságos működését, megőrizhesse versenyképességét és hogy az európai politikák ne vezessenek az európai gazdálkodók számának, valamint az állatállomány létszámok csökkenéséhez. Az EFSA által kiadott 2021 évi jelentés teljes szövege angol nyelven itt érhető el.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03