Országos szemléletformáló kampányt indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ,,Tények ízekre szedve" címmel. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy cáfolja az állati eredetű termékekkel kapcsolatos tévhiteket, és ráirányítsa a figyelmet a magyar élelmiszerek értékeire. A kampány a hús, a tejtermékek és a tojás egészséges táplálkozásban betöltött szerepét, valamint a felelős állattartás fenntartható gyakorlatait helyezi középpontba, miközben rávilágít a magyar mezőgazdaság társadalmi és gazdasági jelentőségére.

A kampány öt hónapon keresztül, júniustól novemberig tart, és különösen nagy hangsúlyt fektet az edukációra. Az ismeretterjesztő tartalmak között szerepelnek videósorozatok, riportok, szakértői interjúk és cikkek, amelyek szakmailag megalapozott információkkal segítik a közönséget eligazodni a táplálkozással, az állattenyésztéssel és a húsfogyasztással kapcsolatos kérdésekben.

A NAK fontosnak tartja, hogy a fogyasztók tudományos tényekre támaszkodva alkossanak véleményt, és ne a közösségi médiában terjedő, gyakran félrevezető vélekedések határozzák meg az élelmiszerhez fűződő viszonyukat.

Divatok helyett tények

Amit eszünk, meghatározza a közérzetünket, a teljesítményünket, akár a hangulatunkat. Korábban csak levettem a polcról az élelmiszert, amire szükségem volt, de amikor elkezdtem gazdálkodni, rájöttem, hogy az élelmiszer más világ, a szalonna is úgy indult el, hogy valaki elvetette a gabonát. A táplálkozásnak ugyanakkor nem szabadna divatnak lennie, ezt meg kellene hagyni az öltözködésnek. A táplálkozást befolyásoló divatokat és elméleteket, amelyek a hús- vagy tejtermékek fogyasztása ellen emelnek szót, fenntartással kellene kezelni.

- mondta el a kampányindító eseményen Szécsi Zoltán, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki maga is gazdálkodik.

Az ágazat képes biztosítani az alapanyagot

A magyar agráriumnak van képessége arra, hogy kiszolgálja a családokat kiváló élelmiszerrel, ám a fogyasztókat rengeteg impulzus éri ezen a téren. A célunk, hogy visszatérjünk a klasszikus kategóriákhoz, a húskészítményekhez, tejtermékekhez, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, malomipari termékekhez, mert ezeket a magyar mezőgazdaság képes biztosítani jó minőségben - mondta el Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette: az 1600-as években nyolc ember kellett, hogy a kilencedik ne haljon éhen, ma száz ember élelmezéséhez mindössze négy ember kell. Ez a termelői kör azonban megvan, Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.

Fontos azonban, hogy a fogyasztók szándékát ne térítsék el megalapozatlan kampányok.

Az előírások betartása

Az eseményen szó esett a kistermelői, kézműves jellegű élelmiszerekről is, mint Papp Zsolt György elmondta, reneszánszát élik most a piacok is, ahol a fogyasztók közvetlenül találkozzanak a termelőkkel. Fontos lenne az is, hogy ne sokezer kilométerről szállított élelmiszerekben gondolkodjunk, hiszen van magyar, hazai választás. Ez már csak azért is fontos, mert a harmadik országokból, például Ázsiából és Dél-Amerikából származó élelmiszerek esetében nem lehet szavatolni azt, hogy az előírásokat betartják, ráadásul már az előírások rendszere sem olyan szigorú, mint Európában.

A kampány az online térben, különböző közösségi média-felületeken, videós tartalmakkal, influenszerek közreműködésével, valamint egy folyamatosan frissülő szakmai weboldalon keresztül valósul meg a következő hónapokban.