Komoly probléma van kibontakozóban a pálmaolaj-termelésben: az ültetvények egyre öregebbek, ám a tulajdonosaik vonakodnak újratelepíteni ezeket. Malajziában egy 85 éves gazdálkodó dilemmája jól szemlélteti a problémát: ültetvényén az idős fák egyre kevesebb termést hoznak, de nem cseréli le őket, mert nem engedheti meg magának, hogy 3-5 évig jövedelem nélkül maradjon, amíg az új fák termőre fordulnak.

A pálmaolaj a világ növényi olaj ellátásának több mint felét teszi ki, és a nyersolaj 85%-a Malajziából és Indonéziából származik. Az évtizedekig tartó termelésnövekedés után azonban fordulóponthoz érkezett a piac, mivel a két ország együttes exportja várhatóan jelentősen lelassul a stagnáló termelés és Indonézia azon törekvése miatt, hogy több pálmaolajat irányítson a biodízel előállításába.

A Reuters számításai szerint a két országból a globális piacokra irányuló szállítások akár 20%-kal is csökkenhetnek a következő öt évben. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kistermelők ültetvényeinek állapota rosszabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Ezek a termelők a malajziai és indonéziai ültetvények 40%-át teszik ki, így kulcsszerepet játszanak az ellátási láncban.

Dorab Mistry, a Godrej International igazgatója és M.R. Chandran, a Malajziai Pálmaolaj Szövetség korábbi vezetője szerint a malajziai kistermelői ültetvények több mint felén a fák már jóval túl vannak a csúcstermelési időszakon. Ez az becslés jelentősen magasabb, mint a malajziai kormány adatai, amelyek szerint a kistermelői ültetvények 37%-a van túl a csúcshozamú fázison. A helyzetet tovább rontja, hogy Indonéziában a kormány 2016-os célkitűzéséből, miszerint 2025-ig 2,5 millió hektárt telepítenek újra, tavaly októberig ennek mindössze 10%-át sikerült teljesíteni. Ennek eredményeként mind a kistermelők, mind az ipari ültetvények olajpálmáinak több mint egyharmada elérte vagy túllépte a legproduktívabb éveit.

A számítások szerint a két ország együttes exportja 2030-ra várhatóan körülbelül 37 millió tonnára fog csökkenni, ami a 2024-es szinthez képest 20%-kal lesz kevesebb.

Miközben a kínálat csökken, az iparági előrejelzések szerint a globális kereslet 2050-ig 50 millió tonnával fog növekedni, ami legalább évi 2%-os kínálatnövekedést igényelne. M. R. Chandran becslése szerint azonban a termelés csak évi 1,5%-kal növekszik az elöregedett fák és a lassú újratelepítési ütem miatt mindkét országban. A szűkülő pálmaolaj-kínálat már most is felfelé nyomja az alternatív olajok, köztük a szójabab-, repce- és napraforgóolaj árát. Tavaly a nyers pálmaolaj tonnánként 39 dolláros felárat ért el a szójaolajhoz képest, szemben a 2023-as 160 dolláros diszkonttal.

A Reuters által megkérdezett 11 malajziai kistermelő többsége vonakodik az újratelepítéstől, mivel az érett fák jelentik fő bevételi forrásukat a kétéves csúcson lévő árak mellett. A kihívást súlyosbítja, hogy a földtulajdonosok többsége idősödik, és gyermekeik közül sokan városokba költöztek. Bár a malajziai kormány támogatást nyújt az újratelepítési költségek felére, sok kistermelő nem hajlandó hitelt felvenni a fennmaradó rész fedezésére. Indonézia tavaly megduplázta a kistermelők újratelepítési támogatását, de Gulat Manurung, a termelők APKASINDO csoportjának elnöke szerint a gazdálkodók nehezen férnek hozzá ezekhez a forrásokhoz a földtulajdonjogi problémák és a bonyolult feltételek miatt.