Magyarországon a rizstermesztés több száz éves múltra tekint vissza, a termőterület a 20. század közepén érte el a maximumát, az elmúlt években 2300-3000 hektár között alakult a rizs hazai vetésterülete. Az ország egyik fő rizstermesztő régiójában, a Nagykunságban termelt rizs hagyományait és minőségét mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a „Nagykun Rizs” 2021-ben elnyerte az Európai Uniós „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” címet - írják az Agrárminisztérium közleményében.

A régióból, az ott termelt rendkívül alacsony nehézfém-tartalmú bio-rizs még a kínai piacra is eljut

– tette hozzá.

A miniszter elmondta, az európai rizstermesztés és -feldolgozás fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása érdekében hazánk szükségesnek tartja a Közös Vámtarifa felülvizsgálatát és az automatikus védintézkedési mechanizmus beépítését az Általános preferenciarendszerbe (GSP). Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetvédelmi és szociális kölcsönösség elvének érvényesítésére, a növényvédő szerek szabályozásának észszerűsítésére, valamint a kötelező származásjelölésre is.

Kifejtette, az előttünk álló kihívások világosak, miközben a világ rizskereskedelme folyamatosan bővül, meg kell védenünk a fenntartható európai termelést, biztosítanunk kell a tisztességes versenyt, és egyensúlyban kell tartanunk az ellátási láncokat. E közös munka során nemcsak a termelőket és feldolgozókat védjük, hanem hozzájárulunk ahhoz is, hogy a fogyasztók számára elérhető, megbízható minőségű termékek álljanak rendelkezésre – húzta alá az agrártárca vezetője.