Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A történelem során minden válság befolyásolta, hogy mi kerüljön a tányérra. A Corvinus Egyetem kutatóinak friss áttekintése szerint a pénzügyi krízisek, világjárványok, geopolitikai konfliktusok és ársokkok nem csupán a pénztárcákat terhelik meg, hanem nyomot hagynak az étrenden is, és alapjaiban formálják át, mit és hogyan esznek az emberek - írták a sajtóközleményben.
A Trends in Food Science & Technology folyóirat novemberi számában megjelent tanulmány 112 nemzetközi kutatás szisztematikus elemzésén alapul. Maró Zalán Márk, Mizik Tamás és Balogh Jeremiás Máté eredményei szerint a sokkokra adott reakciók eltérőek, de vannak visszatérő minták: pánikszerű felvásárlás, olcsóbb helyettesítő termékek választása, valamint a helyi források és online vásárlás felértékelődése.
Ilyen adalékkal van tele sok élelmiszer: a legtöbben nem is sejtik, mit esznek
Így eszünk válság idején: a pániktól a takarékoskodásig
A betegségekhez kapcsolódó sokkok azonnali érzelmi reakciókat váltanak ki, például felhalmozást. A COVID–19 világjárvány jól illusztrálja az ilyen sokkok dinamikáját. A kezdeti időszakot pánikvásárlás és készletezés jellemezte, később azonban a fogyasztók inkább az online beszerzésre támaszkodtak, valamint tudatosabban vásároltak és fogyasztottak élelmiszert.
Pénzügyi válságok, például megugró infláció idején ezzel szemben kevésbé látványos, de tartósabb változások következnek be: az emberek olcsóbb márkákra váltanak, kevésbé ragaszkodnak a minőséghez, étrendi kompromisszumokat kötnek, és hosszabb távú, költségcsökkentő stratégiákat alakítanak ki.
A geopolitikai konfliktusok - például az orosz-ukrán háború - azonnali áremelkedést hoznak, és ellátási zavarok keletkeznek, a kínálat beszűkül. A polcokról eltűnő importáruk helyett a fogyasztók gyakran hazai alternatívákhoz fordulnak, még ha azokat kevésbé is tartják vonzónak. Az ilyenkor megerősödő infláció hosszabb távon pedig csökkenti a vásárlóerőt, és a háztartások étrendje egyre inkább a pénzügyi krízisekre jellemző takarékos mintához közelít.
Most lehull a lepel: döbbenetes hírek érkeztek a magyar húsiparról
A legsebezhetőbbek kerülnek a legnagyobb nyomás alá
A Corvinus kutatói szerint a sokkok hatásai nem egyenletesen oszlanak meg. Az alacsony jövedelmű háztartások és a fejlődő országok lakói viselik a legsúlyosabb terheket: sokan kénytelenek étkezéseket kihagyni, vagy a tápanyagban gazdagabb ételekről - húsról, friss zöldségről - lemondani. Ez hosszú távon alultápláltsághoz és egészségügyi kockázatokhoz vezethet. A város és a vidék különbségei is felerősödnek. Míg a nagyvárosokban a kínálati hiány és a drágaság jelent gondot, addig vidéken ugyan némi előnyt adhat, hogy az ott élők közvetlenül hozzáférnek egyes élelmiszerekhez, de a kisebb jövedelmük és a piacra jutás nehézségei ellensúlyozzák ezt a kedvező hatást.
Rengetegen halnak meg emiatt: pedig könnyen meg lehet előzni a bajt
A Corvinus kutatói szerint a jövőben elkerülhetetlenek lesznek újabb gazdasági és társadalmi zavarok - járványok, éghajlati katasztrófák vagy geopolitikai konfliktusok. A kérdés nem az, hogy lesznek-e, hanem az, hogyan reagálunk rájuk. A tanulmány hangsúlyozza: a jól megtervezett, rugalmas és igazságos élelmiszer-politikák dönthetik el, hogy egy sokk nyomán tartósan romlik-e az étrend minősége, vagy épp ellenkezőleg, új és fenntarthatóbb fogyasztási szokások gyökereznek meg.
Rövid távon a célzott támogatások - például élelmiszersegély, készpénzjuttatások vagy ingyenes iskolai étkeztetés - segíthetnek megvédeni a kiszolgáltatott csoportokat. Hosszabb távon az vezet célra, ha támogatják a hazai mezőgazdasági beruházásokat és a helyi termelőket, valamint diverzifikálják az ellátási láncokat, ez növelheti ugyanis az élelmiszer-ellátás ellenállóképességét
- hangsúlyozza Maró Zalán Márk, a tanulmány vezető szerzője, a Corvinus agrárközgazdaságtani kutatója.
Imádják külföldön ezt a magyar húst: itthon nem esszük, pedig van bőven
Lehetőség a változásra
Fontos szerepe van a kommunikációnak is. A világjárvány alatt több országban tapasztalt pánikvásárlás példája azt mutatja, hogy a fogyasztók racionális viselkedését a hatóságok célzott tájékoztatással és útmutatással is erősíthetik. A tanulmány nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet, hanem a válságokban rejlő lehetőségekre is.
A Covid-19 alatt tapasztalt fordulat - a helyi termékek és a fenntartható élelmiszerrendszerek iránti fokozódó érdeklődés - tartósan átalakíthatja a fogyasztói magatartást. Ha a kormányok és közösségek támogatják a válságban kialakult új kezdeményezéseket, például a helyi élelmiszereken alapuló rendszereket vagy a közösségi kerteket, akkor a sokkok katalizátorként is szolgálhatnak - zárult a sajtóanyag.
