Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a hazai sertésállomány növekedése elvileg biztosítaná a belföldi ellátást, a helyzet azonban ennél árnyaltabb. Mennyiségileg ugyan képesek lennénk az önellátásra, de a jobb minőségű alapanyagok – elsősorban a combhús – jelentős része külföldön, főként Németországban talál gazdára. Bár a tehetősebb vásárlók számára elérhetőek az importált mediterrán termékek, a magyarok húsvétkor továbbra is a hagyományos, füstölt sonkát keresik. Jó hír a fogyasztóknak, hogy a jelenleg kapható kínálat zöme még a tavalyi, olcsóbb alapanyagból készült. A logisztikai, csomagolási és bérköltségek emelkedése ugyan okoz némi drágulást. A friss élősertés-árak emelkedésének hatása azonban még nem épült be a fogyasztói árakba - tudósított a Pénzcentrum.

A tojáspiacon a tavalyi drasztikus áremelkedést a madárinfluenza miatti európai termeléskiesés váltotta ki. Bár az állományok mára nagyrészt helyreálltak, a magas takarmányárak továbbra is nyomás alatt tartják a termelőket. Magyarország ráadásul csak 80-82 százalékban önellátó tojásból. Emiatt folyamatos, főként uniós – és áttételesen ukrán – importra van szükség. A hazai árak alakulását ellentétes erők mozgatják. Míg az import jelenléte gátolja a drágulást, a kiskereskedelmi különadó árfelhajtó hatású lenne, amit jelenleg az árrésstop ellensúlyoz.

A három alaptermék közül egyértelműen a torma hazai helyzete a legstabilabb. Ebben a szegmensben Magyarország kifejezetten erős, a termelés jócskán meghaladja a belföldi igényeket. A megtermelt mennyiség nagy részét – a minőségi sonkához hasonlóan – szintén Németországba exportálják. Az erős exportkitettség miatt azonban a hazai árakat érdemben befolyásolja a forint árfolyama. Ha a hazai fizetőeszköz gyengül, az export jövedelmezőbbé válik, ami a belföldi árakat is feljebb húzhatja. Bár a torma rendkívül munkaigényes növény, nagy előnye, hogy feldolgozva sokáig eláll. Ennek köszönhetően a piaci és szezonális ingadozások kevésbé okoznak hirtelen árugrásokat.