Székesfehérvár mellett immár Debrecenben is jelentős gyártókapacitást alakított ki az Alföldi Tej Kft. A cég négy évvel ezelőtt vásárolt Hajdú-Bihar megyei székhelyén egy tejgyárat, és az itt meglévő üzem alapjain egy automatizált sajtgyárat épített fel. A sajtgyár mellett a sajtgyártás melléktermékeként keletkező édes savót feldolgozó porítóüzemet is kialakított - derült ki vállalkozás sajtóközleményéből. A sajtgyárban először trappista sajt fog készülni, amelyet a vállalat "Magyar" márkája alatt fog bevezetni a hazai kis-, illetve nagykereskedelembe. Az automatizált gyártósoron 8 főnyi személyzet napi 250 000 liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot lesz képes előállítani naponta. Az üzemben elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák majd fel.

Az Alföldi Tej tervei szerint a későbbiek során gouda sajtot is gyárt majd Debrecenben, amelyet többek között a Távol-Keletre exportálna. A cég japán kereskedelmi partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytat a termék értékesítéséről.

A sajtgyártás során keletkező édes savót egy 10 emelet magasságú, 4500 négyzetméter alapterületű porítóüzemben dolgozzák majd fel. A savóban maradó savófehérje könnyen emészthető fehérjeforrás az emberi szervezet számára. A jégkrémgyártástól kezdve, a bébitápszeren és a sportolóknak szánt funkcionális élelmiszereken át, egészen a daganatos betegek klinikai diétájának összeállításáig számtalan területen hasznosítható ez a sokoldalú alapanyag. A Föld lakosságának élelmiszerigénye alapján az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap majd az ideális fehérjeforrás kiválasztása. A porítóüzem segítségével a nyerstej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában juthat el a fogyasztókhoz, a portermékek ráadásul a tejjel szemben 24 hónapos eltarthatósági idővel rendelkeznek. Az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeriparának fog készíteni alapanyagot, Kínából például máris jelentős az érdeklődés a termékek (tejpor, édes savópor és sótalanított édessavópor) iránt.

Az Alföldi Tej új debreceni üzemének működése során nem fog hulladék keletkezni, mert a sajtgyártás során keletkező valamennyi melléktermék feldolgozásra kerül.  Az összességében 15 milliárd forintot elérő költségvetésből megvalósult beruházást a vállalat önerőből, állami támogatásból és banki hitelből finanszírozta, és 181 új munkahelyet hozott vele létre.