2020. július 15. szerda Henrik, Roland

Hírek - Élelmiszer

Csányi Attila: nagy fejlesztéseket hajt végre Mohácson, Szentesen és Szegeden a Bonafarm

Meglévő infrastruktúrájának és kapacitásainak fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bonafarm Csoport. Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója szerint kétműszakosra bővítik a nemrég megépült mohácsi MCS Vágóhíd Zrt.-t, és a piaci hírekkel ellentétben nem tervezik a régebbi technológiával működő kiskunfélegyházi vágóhíd megvételét. Új baromfivágó üzemet építenek Szentesen is, a tejfeldolgozó szegedi Sole-Mizo Zrt.-nél pedig az év végévig új fermentáló és porító üzemet adnak át. A vezérigazgató úgy látja, a hazai élelmiszeripari cégek jól vizsgáztak a koronavírus-járvány miatti helyzetben, mivel a lakosság élelmiszerellátása a pánikvásárlási rohamok ellenére sem forgott veszélyben.
 
 

Agrarszektor.hu: Magyarországon is lezárult a koronavírus-járvány első hulláma, de a gazdasági hatások korántsem múltak el. A vírus miatt kirobbant válság hogyan hatott a mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó hazai élelmiszeripari cégekre? 

Csányi Attila: A hazai élelmiszeripari szereplők összességében megfelelően reagáltak a rendkívüli helyzetre, bár az iparágnak szerencséje is volt abban, hogy a dolgozók körében nem voltak megbetegedések. A vállalkozások jól vizsgáztak, hiszen a magyarországi élelmiszerellátás nem forgott veszélyben, a hirtelen fellépő élelmiszerfelvásárlási hullámok miatti piaci sokkokat pedig néhány napon belül sikerült kezelni. Ehhez azonban az is hozzájárult, hogy az élelmiszeripari munkavállalók között nem tört ki otthon maradási pánik, és folyamatosan bejártak a munkahelyükre akkor is, amikor az ország nagy része a vírustól tartva home office-ban dolgozott. Természetesen a cégek is megtették a szükséges lépéseket, mi például sok egyéb intézkedés mellett sűrítettük a dolgozói buszjáratokat, bevezettük a bejáráskori testhőmérséklet mérést, illetve kiterjesztett maszkhasználatot és kézfertőtlenítést írtunk elő. Utólag azonban látszik, hogy a Covid-19 itthoni hatásaiból származtak a kisebb károk és többletköltségek. Az időközben nálunk is felbukkant madárinfluenza és a jelenlévő sertéspestis következményei, az amerikai üzembezárások miatt felhalmozódott ottani húskészletek kínai eladásai vagy a legutóbbi németországi húsfeldolgozói leállások olyan alapanyagár-ingadozásokat váltottak ki, amelyeket a koronavírus-járvány hatásainál most sokkal nehezebb menedzselni.

A.: Látszik-e esély arra, hogy az agrárpiacok visszarendeződhetnek a korábbi szintekre?

Cs. A.: A baromfiárak gyorsan és kiszámíthatóbban korrigálhatnak, a sertéspiac viszont az előbb említett okok miatt volatilisabb, kiszámíthatatlanabb maradhat, de alapvetően a kínai importkereslet miatt továbbra is magas alapanyagárakkal kell számolni. A tejágazatot szerencsére a kialakult gazdasági helyzet kevésbé viselte meg, így e szektorban a piac is stabilabb. Augusztusig a jelenlegi árakra lehet számítani, utána pedig prognózisaink szerint kisebb mértékű áremelkedés jöhet.

A.: Sokan tartottak attól, hogy a gazdasági nehézségek élelmiszeripari csődhullámhoz vezethetnek. Az iparág összességében milyen veszteségekkel lábalhat ki a válságból?

Cs. A.: A magyar Horeca-szektorba szállító mikro- és kisvállalkozásoknál felléphetnek nehézségek a következő időszakban, de nem hiszem, hogy ma csődhullámtól kellene tartani. A nagy élelmiszeripari szereplőknél pedig a védekezés költségein túl jelentős negatív hatás nem várható, bár a cégek a romló eredményesség, a növekvő költségek és az alapanyagár-ingadozások hatására későbbre halaszthatják egyes beütemezett beruházásaikat. Persze rontana a helyzeten, ha az ősszel vagy a későbbiekben második vírusfertőzési hullám törne ki.

A.: Az Agrárminisztérium a napokban tette közzé azokat a részletszabályokat, amelyek az agrárgazdaságnak szánt, 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag felhasználási feltételeit tartalmazzák. Elsősorban mely vállalkozások profitálhatnak ebből?

A 25 milliárdos csomag pozitívuma, hogy abban 8 milliárdot kifejezetten az élelmiszeripar számára különítettek el, míg a madárinfluenzával és sertéspestissel-veszéllyel sújtott baromfi- és sertésszektor csaknem 6 milliárd forinthoz juthat. Nyilvánvaló, hogy e két ágazat szereplői a három vírus – a covid, a sertéspestis és a baromfiinfluenza – miatt kieső árbevételekre most a támogatások révén részleges kompenzációt kaphatnak. Mi is testközelből érzékeljük a helyzetet, mivel a Bonafarmon belül is van olyan részleg, amely a külföldi Horeca-szektorba szállít, így sokkal jobban megsínyli a válságot a hazai kiskereskedelem számára értékesítő vállalatoknál.

A.: Nagy István agrárminiszter nemrég jelentette be, hogy a kormány 80 milliárdos forintos beruházási támogatási keretet különít el a nagyrészt uniós forrásokból táplálkozó Vidékfejlesztési Programon (VP) belül, amelyből az állattenyésztők 50 milliárd, a kertészek 30 milliárd forintot használhatnak fel. Hol lenne legnagyobb szükség a fejlesztésekre?

Cs. A.: Az állattenyésztésen belül az lenne a fő feladat, hogy a forrásokat a korszerűtlen sertés-, baromfi és viziszárnyas-tartási technológiák fejlesztésére fordítsák. Ez azért lenne fontos, mert az ágazat, illetve a termelők alapvető és nagy beruházásokat igénylő érdeke, hogy állatállományaikat járványbiztos telepeken neveljék. Legyenek kerítések, takarmánybeléptető kapuk, személyi higiéniát biztosítót öltözők és fertőtlenítők, illetve a viziszárnyasokál - különösen a madárvonulási területeken - zárttartásos istállók. Az említett okok miatt örülnék, ha a COVID-járványhoz hasonlóan az agrárszektorban is operatív törzs koordinálná a sertéspestis és a madárinfluenza kedvezőtlen gazdasági hatásainak kezelését.

A.: Az agrártárca tavasszal szintén a VP-n belül döntött arról, hogy egy-egy milliárd forintot kifejezetten a sertés- és a baromfitelepek járványvédelmi fejlesztéseire fordít, de az összeg nem tűnik soknak a két ágazat méreteihez képest. Mire lehet ez elegendő?

Cs. A.: A baromfiszektorban a mostani célzott járványvédelmi támogatás csak kezdeti lépésnek tekinthető, mert hosszú távon az jelenthetne megoldást, ha – alapvetően a víziszárnyas-termelésben – nyílt tartású telepek helyett mindenhol zárt technológiájúak épülnének. Jelentős beruházásokkal, illetve új telepek létesítésével fontos lenne a járványvédelem további erősítése a sertéságazatban is, ahol a most elérhetőnél nyilvánvalóan jóval több fejlesztési forrásra lenne szükség. Mi például a mohácsi MCS Vágóhíd Zrt.-nél levágott sertések 15 százalékát hizlaljuk fel saját Bonafarm-telepeken, míg 50 százalékukat integrációs partnerekkel neveltetjük fel, a többit pedig külső partnerektől vásároljuk meg. Ezért nekünk is alapvető érdekünk, hogy az istállók minősége, illetve a termelés biztonsága ne csak nálunk, hanem a velünk kapcsolatban álló gazdálkodóknál is javuljon.

A.: A tavalyi mérlegadatokból kitűnik, hogy az MCS Zrt. – amely Piero Pini olasz befektető kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft.-jével együtt a legnagyobb hazai vágóhidak közé tartozik – jelentős, ötmilliárd forintos veszteséget termelt 2019-ben. Javulhat-e a cég eredményessége az idén, ha továbbra is bizonytalan marad a piaci helyzet? 

Cs. A.: Történelmi tett lett volna, ha Magyarország ki tudja használni, hogy az ott kitört sertéspestis miatt Kína jelentős mennyiségű sertéshús importra kényszerül. A vírus azonban megjelent a magyar vaddisznóállományban is, így meghiúsította a távol-keleti húsértékesítési lehetőségeket, és ez az MCS eredményességét is jelentősen befolyásolta. Rontotta a helyzetet az is, hogy a húsfélék itthoni átadási áraiban csak tavaly év végétől lehetett érzékelhetően érvényesíteni az év eleji sertésfelvásárlási árak növekedéséből fakadó húsipari többletköltségeket. Bár időközben az Egyesült Államokból is megindultak a Kínába irányuló sertésszállítmányok, alapvetően továbbra is az valószínűsíthető, hogy a távol-keleti ország Európából is sok sertéshúst vásárol, ezért a húsárak emelkedését várjuk. Erre alapozva az MCS-nél is jobb teljesítményre számítunk a tavalyinál, még ha az eredmény egyelőre nem is lesz pozitív.

A.: Míg az MCS Zrt. sertésvágással foglalkozik, a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. a húskészítménypiacon tölt be vezető szerepet. Hogyan befolyásolta a cég tavalyi eredményét, hogy a szükségesnek tartott áremeléseket a kereskedőkkel nehezen lehetett elfogadtatni?

Cs. A.: Tavaly egyes húsalapanyagok 50 százalékkal drágultak, ezért a Pick az elmúlt évet jóval alacsonyabb marginnal zárta, mint amilyennel kezdte. Ezért a cég adózás előtti eredménye több mint 20 százalékkal csökkent, de így is meghaladta a 4,2 milliárd forintot. Azt reméljük, hogy a tavaly év végi és az idei értékesítési termékár-emelkedésekkel sikerül újra realizálni azt a marginszintet, amelyen a 2019-es év indult, így a Pick-nél mindent egybevetve az elmúlt évihez hasonló teljesítményt érhetünk el 2020-ban is.

A.: Összességében a Bonafarm Csoport milyen eredményre számíthat az idén, és a vírusválság miatt kell-e módosítani a terveken?

Cs. A.: A Bonafarm – a csoporthoz nem tartozó, de stratégiai partnernek tekintett MCS Vágóhíd Zrt.-vel és szentesi Hungerit Zrt.-vel együtt - 340 milliárd forintos konszolidált árbevételt ért el 2019-ben, és ilyen nagyságrendű forgalom várható az idén is. Összességében 7 milliárd forint körüli adózás előtti eredményt várunk, és ma a válság ellenére sem látunk okot arra, hogy ezen módosítsunk. Ez is 2 százalék körüli, relatíve alacsony eredményességi mutatót tükröz azonban, és rámutat arra, hogy a hazai élelmiszeripar milyen jövedelemtermelési nehézségekkel küzd. 

A.: Mivel a kormány a járvány miatt elrendelt tavaszi veszélyhelyzetben a Bonafarmot is létfontosságú vállalatnak minősítette, a csoport tevékenységébe is bekapcsolódott a honvédség. Mit jelentett ez a működtetés szempontból? 

Cs. A.: Abban a helyzetben, amikor sokkal nagyobb járványkitöréstől tartottunk, a honvédségi szerepvállalást kifejezett segítségként és támogatásként értékeltük. Rendelkezésre állásukkal üzembiztonságot teremtettek, és segíteni tudtak volna olyan vészhelyzetekben, amikor a dolgozók nem tudnak volna munkába járni, vagy kamionok akadtak volna el a határon. Hála Istennek, ilyen beavatkozásokra nem volt szükség.

A.: Korábban már utalt rá, hogy a koronavírus miatti válsághelyzetben szükségintézkedéseket kellett életbe léptetniük a vállaltcsoport működtetésében. Lehetnek-e olyan következmények, amelyek hosszabb távon is megváltoztathatják a cégcsoport struktúráját, illetve irányítását?

Cs. A.: Van néhány olyan tanulság, amelyet a vírusválság kapcsán nekünk is le kell vonnunk. A csomagolóanyagokkal kapcsolatban ilyen például az, hogy akkor is találjunk kiszerelési megoldásokat, ha a tejes dobozokhoz nem kapunk kupakokat. Emellett az is egyértelművé vált, hogy ki kell képezni azt az itthoni szakembergárdát, amely képes megfelelően működtetni a külföldi technológiákat. Így ugyanis elérhetjük, hogy vis maior körülmények között ne függjünk a külföldi szakemberektől, akik különböző korlátozások miatt esetenként nem tudnak beutazni az országba.

A.: Mennyire befolyásolhatja a koronavírus miatti új helyzet a csoport integrációépítési és beruházási stratégiáját? 

Cs. A.: Hazai termelői integrációs partnereinkre támaszkodva eddig is itthoni gyártóbázisokat hoztunk létre, és erre a koncepcióra építünk a továbbiakban is. Alapvető stratégiai céljaink tehát nem változnak, de egyes tervezett beruházásaink időzítése módosulhat, ha lenne második koronvírus-kitörési hullám, és ez érdemi módon hatna a cash flowra.

A.: Egyes piaci hírek szerint a Bonafarm Csoport azt tervezi, hogy megvásárolja a húsfeldolgozásban érdekelt kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft.-t. Valóban fontolgatják-e ezt az akvizíciót? 

Cs. A.: Mi meglévő vállalati infrastruktúráink és kapacitásaink fejlesztésére koncentrálunk, úgyhogy ezek a híresztelések teljesen alaptalanok. Nálunk nem lehet realitása olyan akvizícióknak, amelyek idősebb magyarországi vágóhidak megvételére irányulnak. A sertésfeldolgozásban a Hungary Meat megvásárlása még irrelevánsabb kérdés, hiszen új beruházásként nemrég építettük fel a már többször említett, stratégiai partnerként működő mohácsi vágóhidat, amelyet egy éven belül felkészítünk arra, hogy az eddigi egy helyett két műszakban termeljen, vagyis évente kétmillió sertés levágására váljon képessé. A baromfifeldolgozással foglalkozó szentesi Hungeritnél 25-30 milliárd forintos beruházással szintén új, két műszakban működő vágóhíd megépítését határoztuk el, amelyhez már meg is vásároltuk a szükséges területet, és emellett a víziszárnyas-vágás felfuttatását is tervezzük. A szegedi Sole-Mizo Zrt.-nél pedig az elmúlt három-négy évben több mint 12 milliárdot fordítottunk termékfejlesztésekre és beruházásokra, így például új gépek vásárlása után nemrég léptünk piacra 1,5 literes UHT-tejünkkel, és az év végéig új porító-, illetve fermentáló üzemet is átadunk.

A.: A Hungary Meat esetében mi lehet az alapja a piaci híreszteléseknek?

Cs. A.: Nem tudom. A cég vezetésével jó szakmai kapcsolatban vagyunk. Csodálkozom, hogy ilyen híresztelések lábra kaphatnak, amikor a két társaság közötti - bár nem túl gyakori - személyes megbeszéléseken egy esetleges akvizíció ötlete egyik oldalról sem merült fel.

(Fotó: Stiller Ákos/agrarszektor.hu)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu