2019. október 16. szerda Gál

Hírek - Élelmiszer

Dupla fenekű trükk? - Putyin kiskapukat is hagyott

Dimitrij Medvegyev miniszterelnök csütörtöki bejelentése szerint Moszkva teljes embargót vet ki bizonyos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés értelemszerűen a magyar élelmiszergazdasági kivitelt is érinti, emellett pedig a hazai piacot is befolyásoló erőteljes közvetett hatásokkal is számolnunk kell. A teljes uniós élelmiszergazdasági export megközelítőleg 10%-a irányul Oroszországba, az embargó életbe lépésével ezek a termékek „beszorulhatnak” az uniós piacra, ami súlyos zavarokat okozhat Európa-szerte. Eközben úgy tűnik, Moszkva kiskapukat is hagyott a rendeletben: az egy éves időtávtól eltekintve, belpiaci hatásokra hivatkozva az orosz félnek lehetősége lesz a későbbiekben importkönnyítéseket is életbe léptetni bizonyos országokkal szemben. Ez a lehetőség pedig már valószínűleg nem csak gazdasági és kereskedelmi, hanem súlyos politikai kérdéseket is felvet.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A tegnap bejelentett orosz szankciókkal kapcsolatban Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke az agrárszektor.hu megkeresésére úgy reagált, hogy bár első ránézésre az intézkedésnek közvetlenül nem lesz súlyos hatása a magyar élelmiszerágazatra, annak közvetett hatásai annál erőteljesebbek lehetnek.

„Az orosz szankciókkal kapcsolatban egyrészről közvetlen, illetve közvetett hatásokról, másrészről általános ágazati, illetve egyedi céghatásokról kell beszélnünk. Első ránézésre úgy tűnik, hogy az orosz embargónak közvetlenül nem lesz erőteljes hatása a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari exportra, hiszen nem meghatározó az Oroszországba irányuló kivitelünk volumene. Az előző két évben a teljes élelmiszergazdasági exportunk kevesebb mint 5%-a került az orosz piacokra” - fejtette ki az alelnök. „Látni kell azonban, hogy az orosz piac nagyon nagy potenciált jelent a magyar élelmiszergazdaság számra, és az elmúlt években sikerült is növelni az export volumenét. Számos hazai cég van, amely komoly forrásokat áldozott az elmúlt években az orosz piacon való megjelenésre, őket valószínűleg nagyon súlyosan érintik majd a csütörtökön bejelentett szankciók. Nyilván az érintettek próbálnak majd egyedi megoldásokat találni, de ez nem lesz egyszerű – tette hozzá.

Hol a kiskapu?
Moszkva bejelentése szerint a meghatározott termékekre vonatkozó teljes importtilalom augusztus 7-től egy éven át lesz érvényben. Emellett azonban még egy fontos részlet is belekerült a rendeletbe. Eszerint az orosz kormánynak folyamatosan monitoringolnia kell a belpiaci helyzetet annak érdekében, hogy elkerülje a hiányszituációk miatti irreális belpiaci áremelkedést.

A rendelet ki nem mondottan ugyan, de tartalmazza annak a lehetőségét, hogy belpiaci hatásokra hivatkozva a későbbiekben esetleg importkönnyítéseket léptessenek életbe bizonyos országokkal szemben. Ez a gazdasági kérdéseken felül akár súlyos politikai kérdőjeleket is szülhet majd, emellett az is fontos dilemma lesz, hogy az Európai Unió hogyan kezeli majd ezt a szituációt, és mennyire sikerül egységesen fellépnie az orosz féllel szemben.

A közvetlen hatások tehát a teljes ágazat szintjén valóban nem jelentősek, emellett azonban számolnunk kell a közvetett hatásokkal is. Az Európai Unió egészére nézve az orosz szankciók már lényegesen erőteljesebbnek tekinthetőek. „A teljes uniós élelmiszergazdasági export megközelítőleg 10%-a irányul Oroszországba, az embargó életbelépésével viszont ez a mennyiség „beszorul” a közösségi piacra, mindaddig amíg az érintett cégek és országok alternatív értékesítési csatornákat nem találnak. Ezt azt eredményezi, hogy a meghatározott termékek esetében rövid távon túlkínálati piac alakul ki, amelynek súlyos árletörő hatása lehet unió-szerte. Ez gyakorlatilag minden, az élelmiszergazdaságban tevékenykedő cég számára negatív hatásként fog megjelenni” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Éder úgy véli, hogy összeurópai szinten rövid távon a legnagyobb problémát a zöldség-gyümölcs ágazatban fogjuk tapasztalni, mert az ágazat meghatározó szereppel bír az Oroszországba irányuló export szerkezetében. A zöldség-gyümölcs termékeknek most van a szezonja és ezek jellemzően hosszú távon nem tárolható termékek. Emellett nyilván más iparágak is megszenvedik majd az orosz döntést, többek között a tej és tejtermékek, valamint a baromfi- és baromfihús-készítmények piaca.

„A sertéshúspiacon kicsit más a szituáció, mert az uniós sertéshús és sertéshús-készítmények oroszországi exportja már február óta be van tiltva (kivételt képeznek ez alól a főtt sertéshús-készítmények, amelyek nem jelentenek meghatározó volument). A kivitel már szinte teljesen leállt, tehát ezen a piacon az orosz szankciók életbe lépésével nem történik új esemény” – emlékeztet az alelnök. A baromfipiacon ugyanakkor erőteljesebben jelentkezhetnek a problémák, mert a sertésstop miatt az elmúlt időszakban megnövekedett az Oroszországba irányuló uniós a baromfihús-export. Sok oroszországi húskészítménygyártó cég, amely korábban Európából importálta a sertéshús-alapanyagot, az elmúlt hónapokban részben módosította a receptúráját, és több terméket készített baromfiból. Most ez a megnövekedett exportvolumen ragad majd bent az uniós piacon – tette hozzá.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu