2021. november 30. kedd András, Andor

Hírek - Élelmiszer

Így akarják rásózni az import slágergyümölcsöt a magyar vásárlókra: ez a nagy trükk

Az ősz leggyakoribb és legkedveltebb gyümölcse az alma, sőt egész télen fogyaszthatjuk ezt a rendkívül jótékony hatású termést, a gyümölcsök királyát, ahogy egyesek tartják, ha jól tároljuk. Az érzések pedig vegyesek, hiszen az extrém időjárás ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű termésre lehet számítani, ám így is van, ami miatt aggódhatnak a magyar termelők. Hogy mi is az, arra kaphatunk most választ.
 
 

Magyarországon egy jó évjáratban (pl. 2014, 2018) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019, 2020) 300-400 ezer tonna között alakul a termés - írja a HelloVidék. Az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben realizáltuk (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus terméskiesést. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-át ipari almaként dolgozzák fel (ennek 80-90%-a a sűrítménygyártó léüzemekbe), 1/3-a pedig a frisspiaci alma.

A FruitVeB hazai almatermésre vonatkozó, 2021. augusztus 06-án kiadott előzetes termésbecslése 550 ezer tonna +/-10% volt. A WAPA által megjelenített – és a Prognosfruit konferencián közzétett – hivatalos magyar adatokban 520 ezer tonna szerepelt. Jelenlegi rálátásuk szerint inkább az 520 ezer tonna +/- 10% intervallumban fog alakulni az idei hazai almatermés, ami értelemszerűen legerősebben a szüretig hátralévő időszak időjárásának függvénye a FruitVeb nemrég megjelent piaci prognózisa szerint.

Az almaszezon is csúszik

A tavaszi fagy-, illetve hideghatás miatt jelenleg mintegy 10 nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani. Jellemző az is, hogy ugyanazon fajta esetében a különböző termőtájak közötti érésidőbeli – egyébként 7-10 napos – különbség 1-3 napra mérséklődött, vagyis nem lesz jelentős eltérés az egyébként korábban érő Dunántúl, Bács-Kiskun vagy Dél-Alföld és a későbben érő északi, északkeleti termőtájak szüretének kezdete között. A tavaszi fagyokkal tarkított, egyébként is hűvös tavasz, valamint a nyári hőség és aszály hatása lehet még az átlagosnál jelentősebb szüret előtti gyümölcshullás is, ami értelemszerűen tovább módosítja a szüretelhető mennyiséget, illetve ipari/étkezési arányt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azon belül is Szabolcsban ideálisak a klimatikus viszonyok az almatermesztésre, a talajminőség is kedvez neki. Egyébként a hazai alma mintegy 60 százaléka ezen a vidéken terem. Minden év kihívás a mezőgazdaságban, és az időjárás nem okolható a terméskiesés miatt, hisz fel lehet ezekre az extrémitásokra is készülni megfelelő technikai háttérrel. 

A szélsőséges időjárási körülmények ellen nem minden esetben lehet tenni, de vannak már módszerek, amikkel kivédhetők a károkozások. Ilyen például az öntözés, amit szárazság ellen lehet bevetni, a jégeső ellen a jégháló vagy a jégvédelmi ágyú, a fagyok ellen olyan fagyvédelmi öntözés, ami megakadályozza a termés vagy épp a virágok elfagyását, a szélviharok ellen pedig olyan támrendszerrel védekezhetnek, amelyik mozdíthatatlan. Azonban erre nincsen minden gazdának lehetősége, így sokak csak a kegyes időjárásban bízhatnak. A lapnak egy termelő elárulta, hogy sokszor a kellő szakmaiság és a technikai háttér hiányzik, mert például nem volt olyan megfeszítettsége a faültetvénynek, hogy ne boruljanak ki a viharos szélben a fák. Ha pedig azt nézzük, hogy egy hektárom 3300 gyümölcsfa nő, akkor pár száz fa kidőlése nem tesz tönkre egy termelőt, bár tény, hogy a kár az kár, nem esik jól az embernek. A modern ültetvényeken mindennel számol az ember, és felkészül. 

Ömlik a lengyel alma a hazai boltokba

A hazai almapiacot a legnagyobb nyomás alatt a lengyel alma tartja, mivel kevesebbet tudtak idén Ázsia felé értékesíteni, rajtuk maradt egy magas készlet, ami lenyomta a magyar alma árát a 2020/2021-es szezonban, és még most is az van a piacokon jórészt. Akik a kertjükben tudják értékesíteni az étkezési almát akár egy szedd magad és/vagy vedd magad akcióban, azok szerencsésebbek a szakember meglátása szerint, mivel konszolidált áron értékesíthették-értékesíthetik a termést, ugyanakkor az ipari almát szinte nevetségesen olcsón vásárolják fel a termelőktől, amiből még nullára sem lehet kihozni a termelést.

Kevesebb, de jobb minőségű lett az alma

Egy másik családi vállalkozás is arról számolt be, hogy több mint 10 hektáron van almájuk, tavaly 90 százalékos fagykáruk lett a gyümölcsösben, most viszont jobban megúszták, hisz "csak" az alma 30 százaléka fagyott le náluk. Az aszály is befolyásolta a termést, sok lepotyogott a fákról, de ez kifejezetten jót tett a megérett almák minőségének. Idén közepes termésre számítanak, még nem indult be náluk a szezon igazán, szeptember 18-ától lehet menni hozzájuk szedd és vedd magad akció keretében, vélhetően 200 Ft körüli áron mérik majd az alma kilóját. Különlegesség, hogy van egy 40 éves jonathán ültetvényük, amelyről idén lehet utoljára gyümölcsöt szedni, mert kiöregedett. Sajnos a korszerűtlen fajtákat egyre nehezebb itthon termeszteni, nagyon érzékeny a betegségekkel, kártevőkkel szemben a jonathán, pedig az igazi szabolcsi alma ez volt valaha, vagyis ez a fajtacsoport, mert több fajta is tartozik ide. De a jonathán már nem olyan nagy, mosolygós, mint amilyeneket mostanában nagyon szeretnek az emberek, apróbb, savanykásabb ízvilágú, ezért sem termelnek már Szabolcsban klasszikus jonathánt, megszűntek azok a földek, főleg kukoricával ültették be sok helyen.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó