2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Hírek - Élelmiszer

Koronavírus: ez a technológia kulcsfontosságú lehet a járvány utáni világban

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiák révén képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit. A LED-lámpákkal megvilágított, minden év- és napszakban termelni képes, zárt farmok a helyi önellátást, az exportot és új munkahelyek teremtését is segítik, ezáltal kulcsfontosságúak lehetnek a Covid–19 világjárvány utáni új világban, mondta Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának igazgatója, aki a technológia hátteréről beszélt a Magyar Nemzetnek.
 
 

Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának igazgatója elmondta, hogy a talajszennyezés, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek csökkenése, az extrém időjárási jelenségek, a minden kampány ellenére is növekvő mennyiségű élelmiszerhulladék, az urbanizáció és a minőségi élelmiszer iránti egyre nagyobb igény mind a helyi, beltéri növénytermesztés és a városi vertikális (függőleges) farmok fontosságát mutatják, írta meg a Magyar Nemzet. A szakember úgy vélte, hogy a zárt rendszerű, kontrollált növénytermesztés megoldást kínál a világ élelmiszerellátásának legnagyobb kihívásaira, írta meg a Magyar Nemzet.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

A McKinsey tanácsadó cég egyik kutatása szerint a 2030-ban jelentkező élelem és üzemanyag iránti igény kielégítéséhez 175-220 millió további hektár termőföldre lenne szüksége a hagyományos mezőgazdaságnak, miközben a folyamatok éppen az ellenkező irányba mutatnak: évente öt-tízmillió hektárral csökken a termőföld mérete világszerte. A termőföld romlásának költségei évente 40 milliárd dollárra rúghatnak globálisan, de ebben a becslésben nem számoltak a növekvő műtrágya-felhasználás, a biodiverzitás csökkenése és a különleges természeti tájak megszűnésének rejtett vagy felbecsülhetetlen költségeivel. Emiatt elengedhetetlen a felelősségteljes mezőgazdasági termelés kialakítása, a mezőgazdaságban is mindinkább szorgalmazott a körforgásos gazdálkodás, ennek részeként a tápanyagok visszajuttatása a talajba. Ezzel párhuzamosan viszont már olyan megoldások is rendelkezésre állnak, amelyek egyáltalán nem terhelik a termőtalajt.

A fény a beltéri farmok alfája és ómegája. A LED-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel lehetővé vált kiváló energiahatékonysággal előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, a Napéhoz hasonló fényt

– szögezte le Sejpes Zoltán.

A beltéri termesztés technológiája jóval kevésbé vízigényes a hagyományos módoknál, hiszen növények által fel nem vett víz nem folyik el, visszaforgatható. Gyakorlatilag termőföldet sem igényel a megoldás, és a kis mennyiségben keletkező hulladék komposztálással hasznosítható. A kártevők és a szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédő vegyszerek használata szinte teljesen kizárható. Ezeken a farmokon egészséges, GMO-mentes terményeket állítanak elő, mint például a fóliasátrakban.

Sejpes Zoltán hangsúlyozta, hogy a jobb ízű, gyorsabban termő vagy húsosabb zöldségek, gyümölcsök eléréséhez nem a génállomány módosításával kísérleteznek, hanem a fény spektrumával, színeinek arányával és egyéb természetesebb tényezőkkel. A modern üvegház inkább tűnik az ipar 4.0, mint a mezőgazdaság részének: szenzorok, érzékelők, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa ez, ahol még rengeteg a felfedezni való, hogy az emberek megértsék a növények nyelvét. A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi és szegedi biológiai kutatóközpontjában, a Szent István Egyetemen, a Debreceni Egyetemen is kísérleteznek a Tungsram lámpáival, külföldön pedig a kertészetben világhírű Readingi Egyetemen vagy éppen a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben vizsgálják a magyar cég által nyújtott lehetőségeket. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO honlapján úgy említi a magyar vállalat fejlesztéseit, mint az élelmiszerellátás biztonságának egyik zálogát, sorolta Sejpes Zoltán.

Az ilyen zárt, vertikális – hiszen kis alapterületen, alapvetően függőleges teret kihasználva létesítik az ilyen gazdálkodásokat – kertek olyan mértékben függetlenek a környezeti adottságoktól, hogy az űrkutatás távolabbi fázisaiban is számolnak vele a kutatók. A zárt farmokat említette például Elon Musk, korunk egyik úttörő technológiai vállalkozója, aki szerint a Marson tartózkodó emberek majd a zárt farmokon termelt élelmiszert fogyaszthatják.

De mostanra már a magyar fogyasztók is találkozhatnak az élelmiszerpolcokon vertikálisan, itthon termelt zöldséggel. Több vállalkozás is elindult ezen az úton, Sejpes Zoltán a talán legismertebb és legnagyobb példát említi. A budapesti agglomerációban, Veresegyházon működő, mesterséges megvilágítással paradicsomot termelő üvegházkomplexum több áruházláncot is ellát jóízű terménnyel az év 365 napján, függetlenül az időjárási körülményektől és az évszakoktól.

A pandémia egyik tanulsága az, hogy a helyi ellátás kulcsfontosságú. A gazdaság leállása és főként a mozgás, szállítmányozás korlátozása alatt kifejezetten nehéznek bizonyult az egyébként az egész világot ellátó Marokkóból és Spanyolországból beszerezni az üvegházi (és sokszor vízízű, túlárazott) zöldséget, gyümölcsöt. Fontos megjegyezni: az üvegházi termesztés nem azonos a vertikális, illetve a zárt farmok technológiájával, noha első ránézésre a laikus szemnek hasonlónak tűnhetnek. Olaszországban a járvány miatt nőtt meg a konténeres farmok száma, ők így termelték meg maguknak például a trópusi élelmiszernövényeket.

Hamarosan létrejön a régióban az első, igazi vertikális farm is Újpesten, a Tungsram központjában, amely Sejpes Zoltán megfogalmazása szerint minden érdekelt kutató „játszótere” lesz, és ahol el lehet végezni azokat az adott esetben világraszóló kísérleteket, amelyek globálisan befolyásolhatják a világ élelmiszerellátását. A labor esélyt biztosít arra, hogy Magyarország a tudása révén visszakerüljön régi pozíciójába, a világ öt legnagyobb agrárkutató országa közé. Az így elért technológiák remek exportcikkek, amelyek megfelelnek a magyar kormány „in Hungary” törekvéseinek.

Gazdasági értelemben is fontos szerepet tölthetnek be a beltéri farmok a kormány által is hangsúlyozott munkahelyteremtésben, hiszen az év 365 napján zajló szüretelés folyamatos álláslehetőséget kínál, és még kevésbé képzett munkaerő számára is elérhető

– zárta szavait Sejpes Zoltán.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu