2019. október 16. szerda Gál

Hírek - Élelmiszer

Megtörte az agrárlendületet a nagy járvány és a nagy hőség

Megtörik az idén a magyar mezőgazdaság növekedési lendülete, mivel a kibocsátás visszaesése várható. Ebben elsősorban a kukoricatermést sújtó aszály és a komoly károkat okozó madárinfluenza-járvány játszik szerepet. A kibocsátás változását szakértők szerint most még nehéz pontosan megbecsülni, de ma néhány százalékos csökkenés látszik a legvalószínűbbnek.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Összességében 3-4 százalékkal csökkenhet idén a mezőgazdaság kibocsátása a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) prognózisai szerint. Máhr András, az érdekképviselet főtitkárhelyettese úgy látja, a folyó áras teljes mezőgazdasági kibocsátás mintegy 2530 milliárd forint lehet, szemben a tavalyi 2619 milliárd forinttal.

Néhány százalékos visszaesést vetít előre az idén a Földművelésügyi Minisztérium is – közölte egy közelmúltbeli szakmai konferencián Czerván György, az agrártárca államtitkára. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság 2017-ben valószínűleg nem tudja megismételni a tavalyi rekordszinteket – tette hozzá.

A várható eredmények azt mutatják, hogy az idén megtörik a mezőgazdaság több éve tapasztalható növekedési lendülete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kitűnik, hogy a folyó áras kibocsátás 2010-ben még 1686 milliárd forint volt, és folyamatos bővüléssel érte el a múlt évi 2619 milliárdot. Czerván György szerint viszont a visszaesés nem lesz olyan jelentős, mint azt korábban többen is prognosztizálták, így a mezőgazdasági idei teljesítménye meghaladhatja az elmúlt öt év átlagát.

A legmarkánsabb változás a kukoricánál következhet be, ahol a nyári hőség és szárazság miatt a termés csak mintegy 6,5 millió tonna lehet, szemben a tavalyi 8,7 millió tonnával – állapította meg az agrárszektor.hu-nak Máhr András. Mivel az árak mintegy 5 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt évinél, az idei kiesés folyó áron 30 százalékos lehet.

A MOSZ a kertészeti termékeknél nem vár változást több ellentétes tendencia összhatásaként. A kalászosoknál viszont összességében 3 százalékos többlettel számol, mert nőttek a termésátlagok és az árak, miközben a vetésterület csökkent. Ugyanakkor a repcét 2016-ban rekordterületen vetették el a gazdák, de az idei betakarításkor csökkenő hozamokkal kellett szembe nézniük, így összességében 15 százalékos mennyiségi visszaesés következhet be 3-4 százalékos árcsökkenés mellett. Napraforgóból viszont a betakarítható termés megközelítheti a tavalyi rekordszintet, bár az árak 3-4 százalékkal itt is eshetnek, így a kibocsátás 10 százalékkal kisebb lehet.

Az állattenyésztésben a tejtermelés felfelé ível, mivel a tejárak magasak és stabilak. E tendencia a MOSZ szerint az év végéig kitart, így az árak éves szinten 25 százalékkal nőhetnek tavalyhoz képest. A sertéspiacon szintén jó árszint alakult ki, ezért itt 20 százalékos árnövekedéssel lehet számolni, de a sertéslétszám most alacsonyabb a 2016-osnál. A madárinfluenza miatt idén gyengébben teljesít a baromfiszektor is, ahol az állomány és az árszint is csökkent, bár itt az érdekképviselet az év végéig konszolidációra számít.

Összességében a növénytermelési és kertészeti termékek folyó áras kibocsátására 1450 milliárd forintra csökkenhet a tavalyi 1571 milliárdról, miközben az állattenyésztési ágazaté 866 milliárdról mintegy 900 milliárdra bővülhet – tette hozzá Máhr András. E tendenciák határozzák meg a szervezet szerint a 2530 milliárd forintra becsülhető – 3-4 százalékos csökkenést tartalmazó - teljes idei folyó áras mezőgazdasági kibocsátást, amely változatlan áron számolva valamivel nagyobb, 5-6 százalékos lehet, leginkább a növényi termékek idei áresése miatt.

Több tényező miatt is nehéz ma megítélni a mezőgazdasági kibocsátás idei mértékét – közölte az agrárszektor.hu-val Tresó István, a K&H Bank főosztályvezetője. A baromfiszektoron belül például a víziszárnyas-ágazat bel- és külföldön egyaránt jelentős veszteségeket szenvedett a madárinfluenza miatt, de a betegség az exportban a brojlercsirke-piacot is sújtotta. A tejágazat ugyanakkor Tresó István szerint is pozitív szaldóval zárhat, miközben az ukrán-magyar határhoz közelítő afrikai sertéspestis remélhetőleg nem éri el a hazai sertésszektort, így a lábadozó sertéságazat megmenekülhet.

A gabonafélék jelenlegi világpiaci árai viszont a magyar termelés önköltségi szintjén vagy az alatt vannak, így az export szinte egyáltalán nem indult meg, sőt egyre nő a magyar telephelyi árnál tonnánként 10-30 euróval olcsóbban beszerezhető importgabona mennyisége – tette hozzá a főosztályvezető. Szerinte a gazdák abban a hitben vannak, hogy érdemes tárolniuk a termést, de az árak a hatalmas globális készletek miatt várhatóan nem emelkednek érdemben a következő két évben. A termelők sem eszközben, sem tudásban nem felkészültek a tartós tárolásra, így már több helyen a minőség romlását is tapasztalni lehet – szögezte le.

A tavaszi fagyok ugyanakkor a gyümölcságazatban okoztak sok helyen jelentős károkat, és a fagy nem csak az idei termést vitte el, hanem az ültetvényekben is maradandó kárt okozott. Ez pedig – szögezte le Tresó István - hatással lehet a következő évek termésére is.


2017-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátása nem marad el jelentősen az elmúlt évi szinttől – vélte Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárkompetencia központjának vezető agrárszakértője. Ez szerinte azért is lehet jó hír, mert 2016-ban több meghatározó szántóföldi kultúra is rekordtermést hozott, és ez magas bázist alakított ki. Az idei terméseredmények megfelelnek az elmúlt öt év átlagának, és a kalászos gabonáknál például csak a zab és a tritikálé terméshozamai maradtak el a tavalyi szinttől, míg a búzáé csaknem elérte a rekordszintet. A gabonafélék területe lassú, de tartós csökkenést mutat, és helyüket leginkább az ipari és takarmánynövények - a napraforgó, a repce és a szója – foglalják el – állapította meg a vezető agrárszakértő.

Az állattenyésztésben csak a szarvasmarha-állomány növekszik tartósan, ezért az állattartásban idén inkább az árak emelkedése hathat pozitív irányban a kibocsátásra. Ebben az évben a legnagyobb változásokat Fórián Zoltán szerint a baromfiszektorban élték át a piaci szereplők. A madárinfluenza következményei csak most oldódnak fel, és az ágazat kibocsátása kezd közelíteni régi szintjéhez. Leginkább a külkereskedelem alakulása támasztja alá a baromfisok nehéz idei helyzetét, mivel a baromfihús exportja értékben 25, mennyiségben 17 százalékkal esett vissza az év első felében a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A mezőgazdasági termelői árak indexe idén március óta pozitív tartományban tartózkodik, amit leginkább az élő állatok és az állati termékek jelentős áremelkedése okoz, hiszen a növényi termékek ára rendre elmarad a tavalyitól. 2017 júliusában az élő állatok termelőiár-szintje 4,7, az állati termékeké 27 százalékkal volt magasabban az egy évvel korábbinál. A vágósertés ára 6,6 százalékkal, a tejé 36 százalékkal emelkedett, miközben a növényi termékek ára kis mértékben, 1,4 százalékkal csökkent.

Fórián Zoltán szerint a mezőgazdaság körüli erős pénzáramok, illetve a támogatások, a pályázati források és az olcsó hitelek technológiai fejlődést generálnak. Ez, illetve a piaci kihívások és a javuló szemlélet növekedési pályán tartják a mezőgazdaság kibocsátását. A technológiai fejlesztések egyik sarkalatos célja éppen az időjárási kockázatok mérséklése, amihez a kárenyhítési rendszer hozzájárulhat – szögezte le a vezető agrárszakértő.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu