Az ENSZ Vízkonferenciája előtt fogalmazták meg szakértők ajánlásaikat a krízishelyzet kialakulásának megőrzésére: eszerint a kormányoknak sürgősen fel kell hagyniuk a víz túlzó használatának mezőgazdasági támogatások révén történő segítésével, és a bányászattól a feldolgozóiparig minden iparágat rá kell venni, hogy felülvizsgálja pazarló gyakorlatát - írja a The Guardian alapján az Infostart. A jelentés szerzői szerint a nemzeteknek el kell kezdeniük a vízzel mint globális közkinccsel gazdálkodni, mivel a legtöbb ország vízellátása nagymértékben függ szomszédaitól, a túlzott felhasználás, a szennyezés és az éghajlati válság pedig globálisan veszélyezteti a vízkészleteket.

Súlyos kijelentést tett Áder János a vízfelhasználásról: ezt senki sem teszi zsebre

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.

Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója és a jelentés egyik vezető szerzője elmondta, hogy a világ jelenlegi viselkedése katasztrófához vezet:

Vízválságban vagyunk, ez tudományosan bizonyított. Visszaélünk a vízzel, szennyezzük és megváltoztatjuk az egész globális hidrológiai ciklust azáltal, amit az éghajlattal teszünk. Ez egy hármas válság

- fogalmazott.

Mariana Mazzucato, a University College London közgazdásza és professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint az igazságosságot és a méltányosságot kell a középpontba helyezni, ez pedig nem csak technológiai vagy pénzügyi probléma.

Riasztó jóslat érkezett az időjárásról: nem sok jó vár ránk a jövőben

A felmelegedés miatt a globális áradások és aszályok is gyakoribbak lesznek egy tanulmány szerint.

A jelentés az alábbi hét kulcsfontosságú ajánlást fogalmazza meg:

1. A globális vízkörforgást globális közjóként kezeljük, amelyet kollektívan és közös érdekünkben kell védeni.
2. Biztosítsuk a biztonságos és megfelelő vízellátást minden veszélyeztetett csoport számára, és az iparral együttműködve növeljük a vízzel kapcsolatos beruházásokat.
3. Szüntessük meg a víz alulértékelését. A megfelelő árképzés és a szegények célzott támogatása lehetővé teszi a víz hatékonyabb, igazságosabb és fenntarthatóbb felhasználását.
4. Csökkentsük a túlzott vízfogyasztását támogató mezőgazdasági finanszírozások mennyiségét, valamint a vízrendszerek szivárgását.
5. Hozzunk létre igazságos vízügyi partnerségeket, amelyek képesek finanszírozást mozgósítani az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.
6. Tegyünk lépéseket még ebben az évtizedben a vizes élőhelyek és a kimerült felszín alatti vízkészletek helyreállítása, az iparban felhasznált víz újrahasznosítása, a vizet hatékonyabban használó precíziós mezőgazdaságra való áttérés, valamint a vállalatok "vízlábnyomukról" való jelentéstétele érdekében.
7. Reformáljuk meg a vízügyi irányítást nemzetközi szinten, és a víz kérdését bevonva a kereskedelmi megállapodásokba. Az irányításnak figyelembe kell vennie a nőket, a mezőgazdasági termelőket, az őslakosokat és a vízvédelem frontvonalában állókat is.