Alaposan átírja a termelés szabályait az EP által megszavazott törvény

Alaposan átírja a termelés szabályait az EP által megszavazott törvény

Komoly vitákat váltott ki, ám szűk többséggel elfogadta szerdán az Európai Parlament a természet helyreállításáról szóló törvényt, amellyel kapcsolatban az igazán kemény tárgyalások várhatóan még csak most következnek. Az ellenzők szerint a jogszabály ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést és veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a pártolók szerint ugyanakkor jelentős lépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez. A jövőben ennek megfelelően az EU előtérbe helyezné az extenzív, illetve az ökológiai gazdálkodást, védené a beporzókat és a madarakat. Minden célhoz kemény számokat rendelnek majd, és sok múlik a most következő finomhangolási időszakon is, amelynek során a tagállamokkal egyeztetnek. Várhatóan ennek során még nagyobb viták lesznek, mint az elmúlt hónapokban.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az Európai Parlament szerdai ülésén megszavazta a természet helyreállításáról szóló törvényt, amely számos vitát váltott ki a közelmúltban, és a jogszabálynak várhatóan jelentős visszhangja lesz az elkövetkező hónapokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A neheze most jön

A képviselők által megszavazott – az Európai Bizottság által először 2022 júniusában előterjesztett -  jogszabály most újra a parlament környezetvédelmi bizottsága elé kerül, ahol korábban 44-44 arányban leszavazták. A képviselők ezután tárgyalásokat kezdenek a tagállamokkal, amelyek már megállapodtak az üggyel kapcsolatos közös álláspontról, hogy finomhangolják a rendelkezéseket és kompromisszumos szöveget alkossanak, amelyet aztán mindkét társjogalkotó jóváhagyhat.

 Az átfogó javaslat ugyanis már eddig is parázs vitákat szült. Az elmúlt időszakban a törvény elsősorban a jobboldali pártok, különösen a parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) heves kritikáját váltotta ki.

Nincs egyetértés

Az Európai Néppárt ugyanakkor többször hangoztatta, hogy a törvény jelenlegi formájában veszélyeztetné az európai gazdák és halászok megélhetését, nehezítené a régóta működő ellátási láncok működését, csökkentené az élelmiszertermelést, növelné a fogyasztói árakat, és még a városi területeket is visszaszorítaná annak érdekében, hogy helyet adjon a zöldterületeknek.

A jogszabály az Európai Parlamentben is komoly támogatókra lelt. "Az elmúlt 40 évben Európa a globális ütem kétszeresével melegedett. Az emberek jóléte annál jobb, minél több a zöld terület, csökken a környezetszennyezés és mérséklődik a zoonózisok veszélye" - mondta César Luena szocialista képviselő, a téma felelőse a szerdai sajtótájékoztatón.

A képviselő hozzátette: "A törvény mindenkinek jó, de különösen a gazdáknak, a halászoknak és mindazoknak, akik aktívan részt vesznek az ökoszisztémák környezetében végzett munkában. A Green Deal csak akkor lesz végrehajtható, ha van hozzá egy természet helyreállításáról szóló törvényünk" - tette hozzá.

A klímavédelemhez kapcsolódik

A jogszabály szellemisége valóban nagyon elkötelezettnek tűnik a természet védelme mellett. Leszögezi: „uniós szinten szabályokat kell megállapítani az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Unió területén biztosított legyen a biológiai sokféleség és a reziliens természet helyreállítása. Az ökoszisztémák helyreállítása az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez is hozzájárul.”

Ez a folyamat széles körben dokumentált, különösen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseiben, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform jelentéseiben, valamint a biológiai sokféleség gazdaságtanáról szóló Dasgupta-értékelésben.

Támogatják az extenzív termelést

Az egészséges ökoszisztémák táplálékot és élelmezésbiztonságot, tiszta vizet, szénelnyelőket biztosítanak, és védelmet nyújtanak az éghajlatváltozás által okozott természeti katasztrófák ellen. Elengedhetetlenek hosszú távú túlélésünkhöz, jólétünkhöz, gyarapodásunkhoz és biztonságunkhoz, mivel ezeken alapul Európa rezilienciája

- fogalmaz a jogszabály indoklása.

A szöveg szerint az ökoszisztémák helyreállítása a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és fogyasztásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel együtt segíteni fogja a zoonózis okozására képes lehetséges jövőbeli fertőző betegségek megelőzését és az azokkal szembeni ellenálló képesség kiépítését, ezért csökkenti a járványok és világjárványok kockázatát is.

A szabályozás nagyobb szerepet adna az extenzív termelési módoknak is, így támogatná például a precíziós mezőgazdaság, a biogazdálkodás, az agroökológia, az agrárerdészet és az alacsony intenzitású állandó gyepterületek terjedését, mondván, ezek jelentős előnyökkel járnak a biológiai sokféleség és a tájképi elemek védelme szempontjából.

A madarak, mint indikátorok

Mivel a mezőgazdasági területeken előforduló madarak a mezőgazdasági ökoszisztémák egészségének jól ismert és széles körben elismert kiemelt mutatói, célszerű meghatározni a helyreállításukra vonatkozó célértékeket – áll a jogszabályban.

A tagállamoknak ezeket a célértékeket úgy kell elérniük, hogy hatékony helyreállítási intézkedéseket vezetnek be a mezőgazdasági földterületeken, együttműködnek a mezőgazdasági termelőkkel és más érdekelt felekkel, és támogatják őket azok helyszíni tervezésében és végrehajtásában.

A biodiverzitás körül lesznek a legnagyobb viták

A jogszabály ide érti a védelmi sávokat, a rotációs vagy nem rotációs parlagot, a sövényeket, a különálló fákat vagy facsoportokat, a fasorokat, a táblaszegélyeket, a foltokat, az árkokat, a patakokat, a kis vizes élőhelyeket, a teraszokat, a kőhalmokat, a kőfalakat, a kis falakat és a kulturális elemeket. Ezek teret biztosítanak a vadon élő növényeknek és állatoknak, köztük a beporzóknak, megakadályozzák a talajeróziót és a talaj kimerülését, szűrik a levegőt és a vizet, valamint támogatják az éghajlatváltozás mérséklését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a beporzástól függő növények mezőgazdasági termelékenységét.

A szántóterületi agrárerdészeti rendszerek részét képező termő fák és a nem termelési célú sövényeken található termőelemek szintén nagy biodiverzitású tájképi elemeknek tekinthetők, amennyiben ezeken nem használnak műtrágyákat vagy növényvédő szereket, és ha a betakarításra csak olyan időpontban kerül sor, amikor az nem veszélyeztetné a biodiverzitást.

– szögezi le a jogszabály. Egy ilyen követelmény lehetővé tenné az Unió számára, hogy teljesítse a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia egyéb kulcsfontosságú kötelezettségvállalásainak egyikét, nevezetesen azt, hogy a mezőgazdasági területek legalább 10 százaléka nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkezzen – áll a most elfogadott jogszabályban.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?