Fontos híreket közöltek az ivóvízzel kapcsolatban Magyarországon

Fontos híreket közöltek az ivóvízzel kapcsolatban Magyarországon

agrarszektor.hu
A Víz Keretirányelv (VKI) a felszíni és felszín alatti vizek védelme mellett a védett területek maghatárázását is magába foglalja. A VKI szerint a napi 10 köbméter ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító (jelenleg működő vagy erre a célra távlatilag kijelölt) vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni. Legyen szó felszíni vagy felszín alatti vízhasznosításról

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A VKI szempontjából védettnek számít minden olyan terület, illetve felszín alatti tér, melyet a felszíni és/vagy a felszín alatti vizek védelme érdekében, vagy közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából valamely jogszabály erre kijelöl, azaz

  • az ivóvízkivételek védőidomai, illetve védőterületei,
  • a tápanyag- és nitrát-érzékeny területek,
  • a természetes fürdőhelyek,
  • a természeti értékei miatt védett területek és
  • a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek.
EZ IS ÉRDEKELHET

A VKI szerint a napi 10 köbméter ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító (jelenleg működő vagy erre a célra távlatilag kijelölt) vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni. Legyen szó felszíni vagy felszín alatti vízhasznosításról. A felszíni vízkivételi művek természetes vagy mesterségesen felduzzasztott tavakból, felszíni vízfolyásokból nyerik vizüket, ezek így alapvetően sérülékenyek. Magyarországon azonban az ivóvíz célú vízkivételek közel 95 %-a származik felszín alatti vízbázisból. Ebben az esetben vízbázisnak azt a felszín alatti térrészt nevezzük, ahonnan a termelőkút az utánpótlódását kapja. A felszín alatti ivóvízbázisok védelmét rendelet szabályozza, amely az üzemelő, a tartalék és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik. A jelenlegi nyilvántartás közel 2 000 közcélú, és közel 100 távlati ivóvízbázist számlál. Ezen vízbázisok hatásterülete jelenti a kockázatosnak minősített területeket. A vízadó szerint négyféle vízbázist különböztet meg a jogszabály.

Karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra előirányzott vízkészlet a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükrű, amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett.

Parti szűrésű vízbázis: felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50 %-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik. A meder és a termelő kút közötti úton a felszíni víz fizikai, kémiai és biológiai „szűréséről” és tisztításáról a természet gondoskodik úgynevezett „ökoszisztéma szolgáltatást” nyújtva.

Rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képződményei az első vízzáró, vagy féligáteresztő réteg alatti, vagy 30-50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó kőzetek.

Talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra előirányzott vízkészlet a törmelékes felszín közeli képződmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az első vízzáró vagy féligáteresztő réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 30-50 m.

EZ IS ÉRDEKELHET

A „kúttörvény”, azaz a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása maga után vonja, hogy mindenki számára elérhető legyen a vízkészletvédelmi országtérkép. A vízkészletvédelmi országtérkép

  • határozza meg a vízbázisvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket,
  • amelyet Hivatalos Értesítőben 2023. augusztus 31-ig kell közzétenni,
  • elektronikus felületén a kockázatos és kockázatmentes területeket a település elnevezése, az ingatlan címe és a helyrajzi száma szerinti bontásban kell megjeleníteni, valamint e szempontok alapján biztosítani kell az ingatlanok elektronikus felületen történő keresési lehetőségét.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 17. 16:02