Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26 700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek - döntő mennyiségben pontyot -, ennek 80%-át az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar várgmegyékben zajlott. A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált - olvasható a MÁSZ oldalán.

Megtudtuk: a tavalyi kudarcok után idén jó éve lehet a haltermelőknek

Rendkívül nehéz év volt a 2022-es a magyar halágazatban, és ez a termelési eredményeken is meglátszik. A problémák nem tűntek el, de idén jobb év lehet.

Az időjárási körülmények - például az aszály - hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat a halpusztulás. Egy-egy ilyen eset akár az állomány 5-15%-át is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva. A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése - hangsúlyozta Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.

Fejlődés helyett csak küszködik a haltermelés Magyarországon

A szakember szerint fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve a halászati ágazat Magyarországon.

A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, akár centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag teljesen önellátó, és akár az egész szezonban képes működni, emberi felügyelet nélkül, éjjel-nappal. Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására. A rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.

A bója a kármegelőzés mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is. Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is. A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.

(Cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)