Súlyos károkat okoz ez az állat a magyaroknak: sürgősen megoldás kell ellene

Súlyos károkat okoz ez az állat a magyaroknak: sürgősen megoldás kell ellene

A horgászat hazánkban is igen nagy népszerűségnek örvend, ugyanakkor nem túlzás azt mondani, hogy még mindig beleragadtunk a pontyba. Értjük ez alatt, hogy ha horgászatról vagy halfogyasztásról van szó, szinte mindenki azonnal a pontyra asszociál - pedig számos más különleges vagy éppen finom halunk van. Arról nem beszélve, hogy a hazai vizek állapotáról és a vízi ökoszisztémákról még kevesebb szó esik. Alábbi cikkünkben többek között ezeknek jártunk utána, valamit annak, hogy miért jelentenek komoly fenyegetést a kormoránok.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Magyarországon ma mintegy 90 halfajt tartunk számon, ezek folyamatosan változnak, általában bővül a lista, mert egyre több az olyan, főleg a behurcolással, illetve az időjárással érkező új fajok száma, amiket csak egy-két év után tudunk rögzíteni, miután észlelések történtek, és meghatározták. Ilyenek például a gébfélék, amelyek folyamatosan települnek be Magyarországra azzal, hogy melegebbek lettek a vizeink. Persze van néhány kihalóban lévő halfajunk is, de ezek száma jellemzően kisebb, illetve még mindig találunk belőlük példányokat, ilyenek például a csíkfélék. 41 halfaj tartozik a pontyfélékhez, ami azért fontos, mert a legtöbb haszonhalunk ezekhez tartozik, a tükörponty, a tejes ponty és a bőrponty, az amur, a fekete amur, a fehér és a pettyes busa, a keszegfélék, a lapos, a dévér- és a jászkeszeg, a paduc. Ez a legszélesebb, ezekre jellemző, hogy megszokták a mediterrán vagy akár annál kicsit melegebb klímát is, egyik részük a folyó-, más részük inkább állóvíz-kedvelő

- válaszolt kérdésünkre Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érdekességként elmondta, hogy egyetlen ragadozó pontyfélénk van, a ragadozó őn, vagy balin, ami kétéves korában ragadozóvá válik, és a nála kisebb ivadékokat falja fel. Emellett itt vannak a harcsafélék, a törpe-, illetve a szürke harcsa, aminek növekszik az állománya. Ez annak tudható be, hogy viszonylag nagy védettséget élvez a kormoránnal szemben, mivel ez inkább éjszaka aktív, és a gyökerek, kövek között védettebben tud elhelyezkedni, így a kormorán kevésbé tudja rabolni. Másrészt a Dunán, Tiszán megjelentek azok a táplálékszervezetek, a gébfélék, amelyek az aljzatban, a fenéken tartózkodnak, és a harcsa számára könnyen elérhetők. A ragadozók közé tartozik még a fekete sügér, ami betelepített faj, de nem igazán tudott megtelepedni Magyarországon. Bár édesvízi hal, Amerikából került be, apróhalevő, és pont azokat az apróságokat pusztítaná, amikre szükség lenne, de válogatós, így a legtöbb vízben nem marad meg.

Tényleg csak pontyból áll az élet?

Magyarországon, aki horgászhalra gondol, akkor rögtön a ponty jut eszébe. Mint megtudtuk, a ponty ma már sajnos nem képes önfenntartó állományokat kialakítani, mindenhol mesterséges betelepítésre van szükség. Általában halastavakon állítják elő, és amit kihelyeznek, az a már horogérett, 35 cm feletti példány. Ne hagyjuk ki, hogy a mi tavunkban is meg tud nőni ez a hal, nem kell teljesen készen venni. A horgász persze azt szeretné, ha mindjárt az autó faránál megfoghatná azt a 3 darab kétkilósat, de ebben talán nem kell teljes mértékben egyetértenünk. Ma már elterjedt az is, hogy radarral nézik meg a halállomány sűrűségét, én ennek nem vagyok a híve. Azt gondolom, hogy a horgászat izgalma pontosan abban áll, hogy elképzelem, hogy ennél a medermélységnél, amit ismerek, ott lehet a hal, és próbálom becsapni. Sajnos láttam ilyeneket, hogy ráálltak csónakkal a harcsafészek fölé, és addig piszkálták, amíg valamilyen módszerrel megfogták. Ez nekem sokkal inkább halkitermelés, mint horgászat. Ez olyan, mint a vadaskertben történő vadászat

- vélekedett Lévai Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem sok jóval kecsegtetnek a kecsegének

A szakember, mint fogalmazott, amit igazán fájlalnak, az a kecsege eltűnése. Az egyetlen gyakori tokféle volt, ez a tokfélék családjának legkisebb tagja, a viza akár ezer kilósra is megnőhet, a köztesek sokáig éltek a vizeinkben. Sajnos ez kipusztulófélben van Magyarországon, dacára annak, hogy rendszeresen és sokat telepítenek, mert védtelen a kormoránnal szemben. Nagyon primitív halfaj, nem szokta meg az évezredek alatt, hogy védekeznie kellene, mert egy olyan porcos hal, ahol a test külső felületén csonttüskék védik a ragadozók ellen, illetve melegítik a testet. A legtöbb ragadozó kerüli ezt a jószágot, hiszen felsérti a száját, ellenben a kormorán nagy élvezettel fogyasztja

Komoly gondok és egyet nem értés az élővizeknél

Az élővizeken jelenleg két dolog okozza a legnagyobb problémát: az egyik a folyamatos és nagy mértékű kormorán-károkozás, már most nagy pusztításokat végeznek a frissen kikelt madarak fényes nappal is. Az ősz és a hideg pedig majd betereli a tengeri állományokat a sokkal gazdagabb élővilágú belvizekre, hiszen a tengerek túlhalászottságát a madarak is érzik.

Nemzetközi összefogással többet lehetne tenni ellene, de még a magyar védekezésben is vannak tartalékok. Legalább az itteni állományok fészkelésének az akadályozása. Nehezen tudunk ebben előrejutni a természetvédelemmel, miután ők nem látják a halat, lényegesen nagyobb teret engednek a kormoránoknak, mint amekkorát az ökoszisztémában kellene nekik engedni. Amíg például a vadgazdálkodás szempontjából bármelyik vadfaj károkozóvá válik, legyen az sakál, borz, róka, ma már ezek gyéríthetők, sőt fejpénzt lehet kapni rájuk, addig a kormorán engedélyeztetése, az ezzel járó hercehurca, illetve a teljesen védett kis kormorán kártétele jelentőséggel bír. A számítások szerint ezek az állatok annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát. Percek alatt lehalásznak nagyon értékes kis belső vizeket, csatornákat, 50-60 jószág meglep egy területet, totálisan kitakarítja a halállományát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lévai Ferenc kiemelte, hogy képtelenek felszaporítani a védett halakat, mert ez a jószág elpusztítja. Hiába hangsúlyozzák, hogy minden csak mérték kérdése, senki nem gondolja, hogy ki kellene irtani a kormoránt, de ahogy a vadászatnál is az észszerű állománygyarapítást támogatják minden létező módon, csapdázással, sikerdíjjal, a kormorán elleni védekezésre van egy minimális támogatás, ami a 10 százalékát sem teszi ki annak az összegnek, amit egy halgazda kénytelen arra fordítani, hogy a tavaiban ne pusztítsa ki az állományt.

Továbbá nagyon fontos lenne az amur szerepének az átértékelése, hiszen a felmelegedéssel elképesztő mennyiségű növény képződik a viszonylag sekély vizeinkben, hiszen a legtöbb hazai állóvíz maximum 1,5 méter. Pláne most, amikor tartósan hideg tavaszok vannak - de a fény már itt van, óriási előretörése van a növényzetnek. A hal még nem tud enni igazából, a víz letisztul, a fény le tud hatolni, így elképesztő mennyiségű vízinövény képződik. Ahol egyszer hínár volt, ott van a mag, és hiába kotorták ki és rehabilitálták, a gyékény- és nádrizómák ott vannak, és egy csatornát, amit tavasszal megcsináltak, a következő évben nem lehet látni a növényzettől - hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az amur lehet a nyerő?

A mi élővizeink nem nyertek ezzel az időjárás-változással. Decemberben még zöld a nád, hiszen még nem volt egy komolyabb fagy, ami letakarította volna a vízben élősködő hatalmas növénytömeget. Itt jön a képbe az amur, amit nagyon szeretnek a horgászok, rendkívüli sportértékkel bír, harcos, kemény hal, nehéz horogra keríteni. Másrészt az amur az egyetlen olyan vízi tehenünk, amelyik ebből a hatalmas növénytömegből halhúst tud felépíteni. De ahelyett, hogy ezt támogatnánk, teljesen fals módon a természetvédelem magához ragadva a véleménynyilvánítás jogát, azon a címen, hogy megeszi a védett növényeket, az amurt kitiltja a vizek jó részéről. Ebben a kérdésben még van tisztázni való. Azt gondolom, hogy a jövő egyik hala az amur lenne. A vízinövények elszaporodásával a planktonok is háttérbe szorulnak, hiszen a tápanyag becsapdázódott a növények testébe.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője kitért arra is, hogy Magyarország felszíni vizei jó állapotban vannak, sőt a Balaton és a Tisza-tó a kora tavaszi időszakban már annyira tiszta, a pontyivadék nem talál magának elég apró testű plankton táplálékot és ennek hiányában sajnos éhen pusztul. Hangsúlyozta, hogy 51 éve dolgozik ebben a szakmában, de ilyen sebességű változás elképzelhetetlen volt korábban.

Nincs mese, ez ellen a faj ellen védekezni kell

A törpeharcsa veszélyes faj, eddig csak kisebb vizekben okozott óriási károkat. A Tisza-tavon történt ellene nagyon jelentős védekezés, felismerve ennek a túlszaporodását, táplálékpusztító képességét, eljutottak oda, hogy már csak halászattal tudták hasznosítani. Ez a jószág a Balatonba is bekerült, ma már tele vannak vele a kikötők, és az életteret elfoglalva, az ikrát fölfalva, a haltakarmányt pusztítva és nagyon rossz hatásfokkal értékesítve valódi veszélyt jelent. Ellene minden módon - halászattal, ivadék-összeszedéssel - védekezni kell.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?