Kovács Erik szakértő szerint azonban a jelenlegi télies időjárás nem jelenti azt, hogy a többi évszak is a megszokott módon alakul majd - írta meg az Infostart. A szakember előrejelzése szerint idén az átlagnál melegebb tavaszra és nyárra számíthatunk. Érdekesség, hogy a januári hideghullámot már szeptemberben jelezték a szezonális előrejelző modellek, miközben december kifejezetten enyhe volt az erős nyugatias áramlás miatt. A hidegbetörések mechanizmusát magyarázva a szakember kifejtette, hogy a klímaváltozás következtében a sarki területek gyorsabban melegednek, mint a trópusiak.

Megdöbbentő dolgot derítettek ki a repcéről: ez nagy változást hozhat

A kadmium és cink kölcsönhatásának feltárása új perspektívákat nyit a szennyezett talajok természetes úton történő helyreállításában.

Ez csökkenti a hőmérséklet-különbséget, ami gyengíti a nyugat-keleti széláramlást fenntartó energiát, így a magaslégköri futóáramlás (jet stream) időnként délebbre húzódik, észak-déli irányú áramlásokat okozva. A szakértő aggodalmát fejezte ki a folyóink vízgyűjtő területeinek hóellátottságával kapcsolatban. Az Alpokban még mindig mintegy 100 milliméteres hiány mutatkozik, és bár most esett jelentős mennyiségű hó, a havazás később kezdődött a szokásosnál.

Tavaly 100-120 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Duna vízgyűjtőjének osztrák, cseh és német szakaszain a klímaátlaghoz képest. A hatodik legkitettebb régió a Kárpát-medence - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy miközben Magyarország az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 0,1 százalékáért felelős, a kitettségünk miatt kiemelt figyelmet kell fordítanunk az adaptációra.

Rossz hír érkezett a csapadékról - tényleg ehhez kell hozzászoknunk?

A szélsőségek, a kiszámíthatatlanság lesz a mindennapos - állítja egy újabb kutatás.

Az a feladatunk, hogy amit csak lehet, adaptációra költünk, ez nagyon fontos minden gazdasági ágazatban. Egyébként ez nagyon jól megy nálunk, az elsők között ismertük fel az Európai Unióban, hogy az adaptációra kell pénzt költeni, illetve komoly összegeket kell befektetnünk

- mondta a kutató.

A klímaszakértő kiemelte a regionális együttműködés fontosságát is, mivel a Kárpát-medence országai hasonlóan kitettek az éghajlatváltozásnak. Különösen a vízgazdálkodás területén elengedhetetlen az összefogás, hiszen

Magyarország függ az osztrákoktól, függ a szlovákoktól, függ a románoktól, a horvátoktól, a szlovénoktól, hogy érkezzen a víz, ami nagyon fontos szempont. Ezért nekünk mindenféleképpen együtt kell működnünk az éghajlatváltozás elleni védekezésben a szomszédos országokkal. De ugyanúgy a szerbek is tőlünk függenek, és attól, hogy mi mennyi vizet engedünk át a Dunán, vagy éppen a Tiszán.

Súlyos gond lehet a Balatonnal: váratlan hírek érkeztek a tóról

A sokévi átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére tavaly.

Különösen aggasztó a Tisza vízgyűjtőjének helyzete, ahol évtizedek óta csapadékhiány tapasztalható. Kovács Erik szerint a klímaváltozás következtében a Tisza vízgyűjtője hamarosan Európa második-harmadik legsérülékenyebb vízgyűjtő területévé válhat.