A hűtő hatás hátterében a növényi párologtatás áll, amely az egyetlen olyan természetes folyamat, amely képes hőt elvonni a környezetéből. A fák a talaj mélyebb rétegeiből felszívott vízzel hűtik a településeket, miközben árnyékolásukkal is létfontosságú védelmet nyújtanak a kánikulában. Minél idősebb egy fa, annál könnyebben éri el a mélyebben fekvő, egyébként hozzáférhetetlen vízkészleteket. A hűtőkapacitás ráadásul egyenesen arányos a levelek összfelületével, így a dúsabb lombkorona fokozott védelmet nyújt.

A természetes hűtőhatás eredményességét jól szemlélteti egy friss mérés. Miközben Brüsszel belvárosában a napokban több mint 47 Celsius-fokot rögzítettek, a városszéli erdőben a hőmérséklet a 25 fokot sem érte el.

Bár a beépítettség miatt az utcákon ez a kedvező folyamat kevésbé intenzíven érvényesül, mint egy zárt erdőben, a városi környezetben is jelentős enyhülést hoz. A klímakutató arra figyelmeztet, hogy a kívánt hatás eléréséhez fel kell hagyni a fák csonkolásával. Lehetővé kell tenni, hogy a növények szabadon növekedjenek, és minél nagyobb lombfelületet fejlesszenek, az idős példányok kivágását pedig minden eszközzel meg kell akadályozni. Mivel csupán idő kérdése, hogy a térségünket is elérjék az 50 fokhoz közelítő hőhullámok, az idős fák jelentik majd az egyetlen esélyt a szabadtéri túlélésre.