Lezárult a kutatás: kiderült, milyen hatással van a földekre a trágyázási tilalom

agrarszektor.hu
Az Agrárminisztérium megbízásából az Agrártudományi Központ Talajtani és Agrokémiai Intézet (ATK TAKI) 2020. évi egyik kutatási feladata volt a Nitrát rendeletben - 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet - rögzített téli trágyázási tilalmi időszak módosítási lehetőségeinek felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hőmérsékleti változások hatására.

Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?

Személyes befektetői klubon mutatjuk be a tőzsdei kibocsátásra készülő Civita Group tevékenységét, működését, az iparágban rejlő potenciált. A magyar családi, kukoricafeldolgozó vállalkozás fenntartható módon állítja elő termékeit, melyek csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, a teljesértékű és változatos táplálkozáshoz igazodva. A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!

A kutatás megvalósítása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által biztosított nitrát adatszolgáltatás adatbázis 2017. és 2018. évi adatainak felhasználásával történt meg. Az elemzéshez felhasználták még a MePAR adatbázist, melyhez digitális térbeli talajinformációkat rendeltek. Ugyancsak szükség volt nagyfelbontású meteorológiai adatokra is, melyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosította - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az adatszolgáltatáson alapuló nitrogén mérlegszámítások szerint 2017-ben őszi búza, őszi árpa és kukorica esetén a mérlegek 80%-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növény nitrogén felvétele. Napraforgó esetén a negatív mérlegek aránya 60%-os, repce esetén mintegy 50%-os volt. 2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak azzal a különbséggel, hogy kukorica esetén a negatív mérlegek aránya már 88%-os volt. Mindez megerősíti azt a korábban is ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos, az EU Expert Panel terminológiája szerint talajzsaroló gazdálkodást folytat.

A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több, mint 99%-ában zöld minősítést adott, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek.

A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy a jelenleg október 31-el kezdődő tilalmi időszak egy hónappal, november 30-ra történő "eltolása" környezetvédelmi szempontból kockázatos, vagy sem. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy a tilalmi időszak kezdetének október 31-ről 1 hónappal, november 30-ra való kitolása az átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázatnövekedéssel, azaz a 0-90 cm talajréteget elhagyó nitrát mennyisége nem növekedett.

A jelen kutatást, már megelőzte a 2016 évre vonatkozó modellezés, mely a fentiekkel csaknem megegyező eredményt mutatott. A leírtak szerint tehát a nitrátrendelet a NAK által is évekkel ezelőtt kezdeményezett módosítása indokolt a tilalmi időszak vonatkozásában. A tápanyaggazdálkodás terén szükséges változtatásokhoz még folynak a kutatások. Az üzemi kísérletek állásáról is hamarosan ismertetést adunk. A kutatással összefüggésben megjelent publikáció az alábbi linken található.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Vállalati Energiabeszerzés 2023
Uniós és hazai szabályozási keretek, várható gáz- és áramalakulás a háború és a gáztároló feltöltési kihívások nyomán
EZT OLVASTAD MÁR?