Nagy István kifejtette, hogy a jelenlegi termelési és technológiai szinten is 850 millió ember éhezik a Földön, 2050-re pedig 2,5 milliárd emberrel többnek 30%-kal kevesebb ivóvize és 40%-kal kisebb területű termőföldje lesz. Az agrárminiszter szerint a tudomány és az új innovációk révén a csökkenő természeti adottságok ellenére is képes lesz az emberiség ezt a feladatot megoldani.

A tárcavezető kifejtette, hogy a magyar agrárpolitika jelenleg is nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrások védelmére és az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására, megfelelve az egyre erősödő fogyasztói és társadalmi elvárásoknak. A környezeti fenntarthatóság követelményei mellett a mezőgazdaságnak azonban a piac minőségi és mennyiségi kihívásainak, továbbá a versenyképességi elvárásoknak, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság elveinek is meg kell felelnie. Az európai uniós Közös Agrárpolitika jelenlegi eszközei közé tartoznak a környezeti többletvállalások költségeit kompenzáló gazdálkodói támogatások, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése, az erdőtelepítés támogatása, de a termeléshez szükséges infrastruktúra, technológia korszerűsítését, megújítását szolgáló fejlesztési támogatások is - emelte ki Nagy István.

Az agrárminiszter jelezte, hogy a legszélesebb kört talán az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések érik el, legutóbb 360 milliárd forint keretösszegű felhívást tettek közzé a mezőgazdasági termelők számára. Az ökológiai gazdálkodást segítő pályázati felhívás ugyancsak most jelent meg, ennek 40 milliárd forint a keretösszege. Ezekről a felhívásokról az Agrárszektor is beszámolt.

Milliárdos támogatások jönnek: így juthatnak pénzhez a magyar gazdák

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben.

Nagy István kitért arra is, hogy az erdősültség növelése és az erdők gazdasági értékének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretei között több támogatási lehetőséget is biztosítanak. Eddig 112 milliárd forint erdőtelepítési támogatásról született döntés, amelynek jóvoltából több mint 25 ezer hektárral nőhet Magyarország erdőterülete. Kiemelt támogatási cél a mezőgazdasághoz kapcsolódó beruházások ösztönzése, amelyet 24 különböző pályázati felhívás támogat elkülönített forráskerettel, mintegy 168 milliárd forint hozzárendelésével. Emellett hét további felhívás az energiafelhasználás hatékonyságának fokozását, illetve megújuló energia felhasználására vonatkozó beruházásokat támogat - ismertette a tárcavezető.

A miniszter beszélt arról is, hogy a növénytermesztés a legtöbb ágazatában öntözés nélkül ma már nem valósítható meg gazdaságosan és versenyképesen. A gazdálkodók a teljes öntözési infrastruktúra kiépítéséhez és korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást, eddig 692 projekt részesült mintegy 36 milliárd forint támogatásban. Az öntözés jelentőségét mutatja, hogy ha jókor esik az eső, akkor a kukoricában plusz 100 milliárd forint van, ha rosszkor, akkor ugyanennyi a mínusz - érzékeltette Nagy István, milyen fontos a termelés biztonságának megoldása.

Az agrártárca vezetője arról is beszámolt, hogy a mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomassza fontos szerepet játszik a megújuló energiatermelésében. A megújuló energia felhasználásán belül a biomassza aránya igen jelentős, 2019-ben mintegy 73 százalék volt, erőművekben, fűtőművekben és biogáz-üzemekben több mint 3,2 millió tonna biomasszát használtak fel, tavaly már 3,5 millió tonnát.

- fogalmazott Nagy István.

(A cikkben szereplő fotók az MTI/Varga György tulajdonát képzik.)