2020. április 7. kedd Herman

Hírek - Föld

Áll a víz a földön? Így tehető művelésre alkamassá a tábla

Elfelejtettük már a 2010-es árvizet és belvizet, így aztán sokakat meglepetésként ér, ha ismét áll a földeken a víz. Az autóutak és vasúti töltések mentén márciusban mindennapi látvány, hogy sekély tórendszerek alakulnak ki. Sokfelé a talaj kötöttsége miatt képtelen elszivárogni a víz, míg másutt a lejtésviszonyok nem ideálisak. Drénezéssel, vízelvezető árkok létesítésével és a csatornák tisztán tartásával nagyságrendekkel jobb lenne a helyzet, volna esély elvetni a tavaszi árpát is.
 
 

Borsodszirákon nem annyira a belvíz, mint az árvíz okoz meglehetős rendszerességgel problémát. De a végeredmény szempontjából ugyanaz a helyzet: a visszahúzódó Sajó mögött a medencékben megül a víz, és hosszú heteken át nem mozdul semerre. Legutóbb 2018-ban pusztította ki a megkérdezett gazda repcéjének egy részét. A Csiff-Land Kft. pedig Darvason, a Berettyó és a Sebes Kőrös között, kötött talajon gazdálkodik, ahol szinte minden évben belvíz van. A mintegy 1600 hektárnyi szántóból 8 évvel ezelőtt mintegy 425 hektárt dréneztek. "Első szabály: csak akkor végezzünk ilyen horderejű beruházást, ha tiszták a földhasználati viszonyok, és van is hová elvezetni a vizet" - int Máté Réka, a cég egyik ügyvezetője.

Néhány árok is elég lehet

Legtöbbször elegendő lazítani a talajt a vetés előtt. Alapvető, hogy a területtel határos csatornákat rendben kell tartani, hiszen ezek fogják befogadni a vizet.  A Csiff-Landnál korábban az őszi vetés után csak réselték a felszínt a csatornák irányába, hogy megkönnyítsük a víz elfolyását, de ezek könnyen beomlottak, így áttértek az árokásó használatára. Mivel gyakran kell elővenni, meg is vásárolták a gépet.

A pontos helymeghatározáshoz GPS/RTK-jelek szükségesek, plusz a lejtés tartásához jól jön egy lézeres szintező. Egy előre felvett háromdimenziós térkép alapján ároknyomvonal-térképek is készíthetők. Az árokásás és szinttartás gépei megvásárolhatóak, de szolgáltatóra is bízhatjuk a kivitelezést, bár az utóbbit nem tartja szükségesnek Máté Réka.

"A szolgáltatók gyakran műholdas NDVI-képeket is használnak ahhoz, hogy kijelöljék az ásás ideális nyomvonalát. Valójában egy jó gazda tudja, hogy hol van a lapos, ahol mindig megáll a víz, de ha nem tudná, akkor egy közönséges MePar-térképen is észre kell hogy vegye, hol állt a víz korábban. Innen aztán

egy jószemű traktoros már ki tudja húzni a csatornába az árkot úgy, hogy az lejtsen is.

Nem ördöngősség házilag elvégezni, és ha ezzel tisztában vagyunk, felkészültebben tudunk tárgyalni a gépkereskedőkkel, szolgáltatókkal is" - jegyzi meg.

Mibe kerül és kihez forduljunk?

A réselők típustól, munkamélységtől függően (50-100 centis mélység) 1,2 milliótól 5-6 millió forintig érhetőek el a piacon. Az árokásók, vápanyitók lehetnek láncos, tárcsás vagy rotációs elven működő gépek, munkamélységük 20 centitől a másfél méterig terjed. A vápanyitók egy sekélyebb, U-profilú barázdát húznak, az árokásók mélyebb, munkagépekkel nem átjárható, V-alakú árkot húznak. A kisebb árkok előnye, hogy nem akadályozzák a közlekedést, a nagyobbaké pedig az, hogy nem omlanak be, és több vizet vezetnek el. A gépek ára széles skálán mozog: 1,2 milliótól 6-7 millió forintig terjed.

Alábbi gépforgalmazók alapvetően egy-egy géptípussal rendelkeznek:

  • Ádám és Társa Kft.
  • Agrolánc Kft.
  • Alfa-Gép Kft.
  • Penda Kft.
  • Tendix Hungária Kft.
  • Verbis Kft.
  • Vermeer Hungária Kft.

Az árokhúzás egyik módja:


Amikor muszáj drénezni

A drénezés már sokkal nehezebb feladat. Tervezést, precíz kivitelezést és rengeteg földmunkát igényel. Utóbbit augusztusban, tarlón célszerű végezni. A dréncsövek 60-80 centi mélységben futnak a felszín alatt - a normál lazítás mélysége ezt nem éri el -, és a felszíni vizeket éppúgy a csatornába vezetik, ahogy az árkok. A terület alagcsövezéséhez már szükséges a terület háromdimenziós feltérképezése, a dréncsövek osztásának és nyomvonalának megtervezése, a lejtés szintezése és a vízgyűjtő árok kijelölése. Ha egy főgyűjtő vezetékbe irányítjuk a vizeket - és innen később átemeljük a csatornába -, akkor a drénezést nem szükséges engedélyeztetni.

"Rengeteg pénzbe kerül, de érdemes belevágni, ha az adott területre szükségünk van. Nálunk egy 165, egy 150 és egy 110 hektáros tábláról volt szó. Ezeken korábban minden évben 20-30 hektárnyi összefüggő tó állt, esély sem volt a felszíni vízelvezetésre. A táblák többi részén is fuldoklott a termés, rendszeresen kipusztult a növényzet harmada" - indokolja Máté Réka a Csiff-Landnál azt, hogy miért vágtak bele a drénezésbe. Ha azt vesszük, hogy egyébként hektáronként átlag 100 ezer forint profittal jár a gazdálkodás, akkor éves szinten 14 milliót veszítettek a talajok rossz vízgazdálkodása miatt.

Ennyibe kerülhet a drénezés

A drénezés műszaki tervezésében, engedélyeztetésében jártas mérnök arról tájékoztat, hogy egy 150 hektáros tábla alagcsövezéséhez szükséges tervdokumnetáció a kapcsoldó kivitelezési javaslattal és a vízjogi létesítési engedéllyel együtt, helytől függően 300 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, vagyis hektáronként 2.000-66.700 forintot emészthet fel. Akinek az öntözés vízjogi létesítési engedélye eleve tartalmazza a terep vízrendezését is, nem kell hogy újabb engedélyért folyamodjon a hatósághoz, és mint azt fentebb említettük, akkor sem, ha a vizeket előbb egy befogadó árakba továbbítjuk, majd innen emeljük át a csatornába.

A kivitelezés ennél jóval drágább lehet. Extrém esetben a hektáronkénti egy millió forintot is átlépik a költségek, ekkor egy rétegvonalas térképünk sincs, vízjogi engedélyekre, kiviteli tervekre van szükségünk, és egy vízzáró agyagréteg miatt 20 centis kavicságyat kell a dréncső fölé termelni. "Úgy kell számolni, hogy egy teljes tábla fésűszerű behálózásakor mintegy 500 folyóméternyi csövet kell lefektetni, ennek komplett behúzása 1100-1600 forintba kerül folyóméterenként,

vagyis egy hektár drénezésének teljes kivitelezése 650 ezer forint körül van"

 - tájékoztat Mátrai Tamás, az Agroépker Kft.-nél, miután kiderül, hogy ezt a munkát még maga a KITE Zrt. sem vállalja. Szerinte a csapadékeloszlás szeszélyessé válásával egyre gyakoribb lesz, hogy vízzáró réteg nélkül is túltelítődnek a talajok, ezért a drénezés reneszánszát fogja élni a közeljövőben. Hozzáteszi, aki költséget akar csökkenteni, az RTK segítségével maga is megrajzolhatja a domborzat rétegvonalas térképét, azt azonban nem hiszi, hogy egy bérgéppel bárki tovább tudna innen lépni.

"Fél ezrelékes lejtéssel kell a vizet a gyűjtő felé vinni, nem hiszem, hogy egy 100 hektáros táblában ezt egy laikus tartani tudja...!" - jegyzi meg. A cég egyébként két hét múlva indítja el a honlapját és pörgeti fel a tevékenységét. A kérdést leginkább úgy érdemes köztelíteni, hogy profi kivitelezővel is megtérül a drénezés 6-8 év alatt, de már a következő évben biztosan művelhetővé teszi a földet, nem vész kárba a kijuttatott vetőmag és tápanyag, értelmet nyer a gazdálkodás. Akinek a tulajdonában áll a kérdéses tábla, vegye ezt fontolóra.

Aki csak egy 5-10 éves bérleti viszonnyal rendelkezik, az választhatja az alagcsövezés olcsóbb módját, a vakonddrénezést.  Egy vakondrénező gép csak 1-1,2 millió forint körüli összegbe kerül, és dréncső nélkül képes 120 centi mélységig egyszerre lazítani és vízelvezető járatot készíteni a földben. Ez ugyan ideiglenes megoldás az előbbihez képest, de egy bérlő nem is vágyik többre.

Az alagcsőfektetés egyik módja:

Ha így végezzük, akkor az altalaj nem kerül felülre:

Címlapkép: Getty Images


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu