2019. október 20. vasárnap Vendel

Hírek - Föld

Hogyan bánik a talajjal a mezőgazdaság? - Itt az igazság a művelésmódokról és a kivitt tápanyagról

A legfrissebb adatok alapján Magyarország területének közel 60%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. Európában ennél egyedül csak Dániában magasabb az ágazat részesedése a földhasználatban. A kérdés az, hogyan sáfárkodunk vele. Erre világít rá a KSH Környezeti helyzetkép 2018. című tanulmánya.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Talajművelési mód

2016-ban a szabadföldi szántóterület 85%-án (3,3 millió hektáron) hagyományos, 9%-án talajkímélő talajművelési módszereket alkalmaztak a gazdálkodók, a terület csupán 1%-án történt direkt vetés. A fennmaradó terület 3%-át évelő szántóföldi növények foglalták el, 1%-át nem művelték.

Ökológiai terület

Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba bevont termőterületek nagysága 2017-ben 199 ezer hektár volt, 55%-kal több, mint 2010-ben (a 2015-ben meghirdetett pályázatnak köszönhetően - agrárszektor.hu). Az ökológiai gazdálkodás ezzel a hazai mezőgazdasági területek 3,7%-át teszi ki, jelentősen elmarad az Európai Unió 7%-os átlagértékétől. Az EU-28 országai közül Máltán (0,4%) és Írországban (1,7%) a legalacsonyabb, Ausztriában (23,4%) és Észtországban (19,6%) a legmagasabb az ökológiai gazdálkodásra használt területek aránya (ebben a legelők, kaszálók is benne vannak).

Magyarországon 2017-ben az ökológiai területek hasznosítás szerinti megoszlása az öt évvel korábbihoz viszonyítva lényegesen nem változott. A területek több mint fele (109 ezer hektár) rét, legelő volt, további 13%-án zöldtakarmányokat termeltek. Előbbi aránya 3 százalékponttal, utóbbié 2 százalékponttal volt magasabb, mint 2012-ben. A gabonafélék területe 32 ezer hektárra nőtt, aránya azonban 21%-ról 16%-ra csökkent. Továbbra is nagyon alacsony az ökológiai területeken termelt zöldségfélék (2%) és ültetvények (gyümölcs, szőlő: 5%) aránya, bár a terület mindkettőnél gyakorlatilag megduplázódott (3,5 ezer, illetve 10 ezer hektár) az 5 évvel korábbihoz képest. A zöldségterületek felén csemegekukoricát és zöldborsót termesztenek, míg a gyümölcsültetvények kétharmadán alma, dió és feketebodza terem.

Annak ellenére, hogy az ökológiai földterület majdnem 70%-án takarmányokat termelnek, az ökológiai állattenyésztés súlya elenyésző,

csak a szarvasmarhatartásnak van számottevő jelentősége. Az ökológiai gazdálkodásba bevont szarvasmarhák száma 2017-ben közel 18 ezer volt, a teljes szarvasmarha-állomány 2%-át tette ki.

Műtrágyahasználat

A műtrágyák helytelen vagy szakszerűtlen használata környezeti problémákat okozhatnak, mint például a talajok savanyosodása, vagy a felszín alatti vizek nitrátosodása, ezért lehetőség szerint kerülni kell a szükségesnél nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágya talajba juttatását. Magyarországon 2010 és 2017 között jelentősen, mintegy 60%-kal emelkedett az értékesített műtrágya éves mennyisége, ma már 650 ezer tonna körül lehet.

A műtrágyagyártók európai szervezete (Fertilizers Europe) becsült adatai alapján 2017-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége Belgium és Luxemburg együttes területére vonatkoztatva volt a legnagyobb: 167 kilogramm/hektár. Őket Hollandia követte, 138 kilogramm/hektár mennyiséggel, ezzel szemben Portugália mezőgazdasági területeire jutott a legkevesebb (29 kilogramm/hektár) műtrágya-hatóanyag. Magyarország a rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el (92 kilogramm/hektár). A kijuttatott hatóanyagból a nitrogén arányát tekintve ugyancsak Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia állnak az élen (126, 117 kilogramm/hektár), míg a kijutatott foszfor alapján Lengyelország és Belgium-Luxemburg területeire (10 és 6 kilogramm/hektár) jutottak a legnagyobb mennyiségek.

Nemcsak a nitrogénműtrágyázás szennyezheti a talajvizeket és a felszíni vizeket, hanem a hígtrágyák, a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok is. A vízbázisok védelmében ezek szakszerű elhelyezését és elsősorban az állattartó telepek hígtrágyástechnológia-használatát rendeletben szabályozzák. Ezenkívül meghatározzák a nitrátérzékeny területekre évente szervestrágyázással kijuttatható nitrogén mennyiségét (170 kilogramm), idejét és a trágya kijuttatási körülményeit is. Az egy hektár istállótrágyázott területre jutó istállótrágya-mennyiség 2017-ben a szőlőterületen és a gyümölcsösterületen volt a legmagasabb: 21,6, illetve 19,7 tonna/hektár, a gyepen ennek csak fele volt a felhasználás. 2016 és 2017 között a hígtrágyázott terület 5,1 ezer hektárral (10%-kal) kisebb lett, azaz mintegy 45 ezer hektárt tesz ki most. 2017-ben egy hektárra 49,8 köbméter trágyamennyiség jutott, 2,2 köbméterrel (4,3%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál.

Tápanyagmérleg

A nitrogénmérleg a talaj potenciális nitrogéntöbbletét és az ezzel járó agrár-környezetvédelmi kockázatot jelezheti. Hazánkban a nitrogénmérleg bruttó egyenlege hosszabb idő óta stagnál, amennyiben az időjárás okozta termésingadozást kisimítjuk a hároméves átlagok számításával. Foszforból viszont kevesebb van a talajokban a szükségesnél.

Európa más országaiban sokkal rosszabb a helyzet:

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu