2021. szeptember 21. kedd Máté, Mirella

Hírek - Föld

Mezőgazdaság és klímavédelem: itt van minden, amit a magyar gazdáknak tudni kell

„Klímavédelmi szempontrendszer integrálása a mezőgazdasági szaktanácsadásba” címmel új, három részes kiadványsorozatot jelentetett meg az Agrárkamara. A sorozat első része a klímaváltozás és a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetével foglalkozik, a második kötet a környezet- és klímavédelem, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás kihívásainak kérdéseit vizsgálja meg a növénytermesztési ágazatban, míg a harmadik rész az állattenyésztés tükrében nézte ugyanezeket a kérdéseket.
 
 

Az éghajlatváltozáshoz kötődő negatív hatások erősödésének eredményeképpen az élelmiszer- és élelmezésbiztonság, a klíma- és környezetvédelem iránti társadalmi igény az elmúlt időszakban jelentősen fokozódott. Továbbá a 2019 decemberében kitört és világméretűvé vált koronavírus-járvány rávilágított a szilárd és rugalmas élelmiszer-ellátási rendszerek, a lakosság elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerekkel való ellátásának fontosságára ‒ olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Elmondható, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyrészt a klimatikus rendszer megváltozását eredményező környezetkárosító (elsősorban ÜHG-gázok kibocsátása) antropogén hatások mérséklése, másrészt a folyamatban lévő változásokhoz – a szélsőséges, extrém időjárási jelenségekhez – való alkalmazkodás egyaránt szükséges. Az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási jelenségek formájában megjelenő kedvezőtlen hatások problémáját csak a különböző szakterületek, ágazatok összefogásával és együttműködésével lehet eredményesen kezelni.

A klimatikus viszonyok megváltozása – a hőmérséklet és csapadék átalakulásán keresztül – jelentősen hat a mezőgazdasági outputokra és az adaptációs stratégiákra is, amelyek a gazdálkodás strukturális változását kényszeríthetik ki. Az érintett tényezők közül a fenológiai fázisok változása adja a legérzékenyebb válaszokat a klímaváltozásra. A tavaszi átlaghőmérséklet emelkedése a vetési és fejlődési fenológiai fázisokat korábbi időpontra állíthatja be, míg az őszi és téli emelkedés ronthatja a téli nyugalmi állapot feltételeit, annak késését előidézve. A felmelegedés folytatódása és az őszi-téli hőmérséklet változása – a fenológiai szakaszok késleltesése miatt – a jövőben nagyobb hangsúlyt kap. Az alkalmazkodási trendek körvonalazódnak, a gazdálkodók folyamatosan tesznek lépéseket a negatív hatások kivédése érdekében a vetésidő pontosabb ütemezése, a precíziós gazdálkodás, az eredményesebb fajták megválasztása révén. Ugyanakkor a gazdaságok eltérő input-ellátottságuk, klimatikus tényezőik és talajadottságaik miatt régiónként eltérő adaptációs eljárásokat alkalmazhatnak. A jó mezőgazdasági gyakorlatok és a gazdálkodói döntéseket befolyásoló tényezők értékelése kulcsfontosságú feladat – állapították meg a NAK szakemberei.

Fontos vizsgálni, hogy a környezeti hatások megváltozása milyen mértékben befolyásolja a gabona, az olaj és a fehérjenövények termesztőinek hatékonyságát Magyarországon, az európai mezőgazdaság egyik nettó exportőr országában. Emiatt a növénytermesztésben üzemszintű megoldásokra van szükség, hogy az állandóan változó éghajlati tényezőkhöz a gazdák megfelelő adaptációs képeségekkel rendelkezzenek, melyek elengedhetetlenek a profit képes, hatékony gazdálkodáshoz. Az üzemszintű alkalmazkodás olyan technikai beavatkozásokra fókuszál, melyek az adott gazdaság termelési szokásait, rutinjait, esetlegesen annak struktúráját, stratégiáját változtatja meg a hatékonyság érdekében. A mezőgazdasági gyakorlatok módosításai olyan technikai intézkedések, melyek a változó környezeti tényezőkhöz igazodva teszik eredményessé a gazdálkodást.

Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások ‒ a biológiai alapok, valamint az egyes állatfajok, -fajták, és a szaporítóanyagok ‒, mint meg nem újítható, meg nem újuló természeti erőforrások genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, továbbá az állati termékelőállítás éppen ezért nélkülözhetetlen alappillérek a biodiverzitás fenntartásnak, az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósításának, valamint a termelés folyamatosságának biztosításához.

Környezet- és klímavédelemi szempontból az állattenyésztést érintően az ammónia és a metán rendelkezik a legjelentősebb környezeti terheléssel, és a légköri szennyezők között ezek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozás előidézéséhez és fokozásához. Az állattenyésztés közvetlenül legjelentősebben tehát a trágyatárolási-, tartási-, valamint a takarmányozási technikák fejlesztésén keresztül járulhat hozzá a kibocsátás-csökkentéshez. Ugyanakkor meg kell említeni a növénytermesztéshez kapcsolódó szervestrágya-kijuttatás és a talajba bedolgozási technikák modernizálását is, mellyel közvetetten szintén jelentősen mérsékelhetőek az állattenyésztési ágazathoz köthető környezetterhelő hatások.

Fentiekre valamint az Európai Bizottság által előterjesztett Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal), a gazdasági haszonállatok által okozott környezeti hatások mérséklése érdekében megfogalmazott ambiciózus elvárásokra való tekintettel kiemelten fontos, hogy az állattenyésztésben, -tartásban, valamint az állati termék-előállításban is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a klíma- és környezetvédelmet, továbbá az állatjólétet szolgáló intézkedések.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az állattenyésztési ágazatok nemcsak hozzájárulnak kibocsátásukkal a klímaváltozáshoz, hanem elszenvedő is az azzal járó negatív hatásoknak és a túlzottan ambiciózus elvárásoknak, intézkedéseknek. Az állattenyésztési ágazatot – azon belül is kiemelten a kérődző ágazatot – sokszor tévesen hibáztatják az éghajlatváltozással összefüggésben és az ágazat pozitív környezeti szerepét sok esetben figyelmen kívül hagyják. Elmondható ugyanis, hogy a kérődző állatok emberi fogyasztásra nem alkalmas takarmányfajtákat hasznosítanak, illetve olyan területek biomasszáját hasznosítják, melyeken kellő hatékonysággal emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-alapanyagok nem termelhetők. A füves területek legeltetése, a szerves trágyázás egyúttal a biodiverzitás megőrzésének és a kedvező talaj tápanyagtartalom és szerkezet megőrzésének a záloga is.

Kiemelendő tehát, hogy az állattenyésztési ágazatokra nem csak, mint kibocsátókra, hanem mint a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívásoknak való megfelelés, és a környezetterhelő hatások mérséklésének eszközeként is kell tekinteni.  A kiadványsorozat „Állattenyésztés és klímaváltozás” című III. kötete számos információt tartalmaz a állattenyésztéshez köthető főbb kibocsátásokra, azok csökkentésének főbb eszközeire, a már megtett kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, valamint a környezetbarát állattenyésztési gyakorlatokra és klímaváltozáshoz kapcsolódó ágazati kihívásokra vonatkozóan egyaránt.

Az Agrárkamara reméli, hogy a kutatási eredményekkel alátámasztott, jó gyakorlati megoldásokat és szemléltető ábrákat tartalmazó kiadványunk bővíti a gazdálkodók és a szaktanácsadók állattenyésztéshez kapcsolódó, klíma- és környezetvédelmi hatásokra vonatkozó ismereteit, növeli a környezettudatosságot, és hozzájárul a hatékony és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok megvalósításhoz.

A NAK azt javasolja a gazdáknak, hogy tekintsék át a kiadványsorozat klímaváltozás és a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetével foglalkozó I. kötetét, valamint a klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásait és a gyakorlati védekezési lehetőségeket összefoglaló II. kötetét egyaránt.  

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu