De nézzük meg, hogy is áll az ágazat jelenleg. Elmondható, hogy az előző év komoly problémáinak ellenére a magyar mangalicatenyésztők jó évet zárhattak. Összesen 8 ezer kocára tehető a hazai állomány, emellett 50-60 ezer hízó került vágásra.

Ez a nagy szám a tavalyi évben az összes sertésvágás 2%-át jelentette Magyarországon. Az arány annak köszönhető, hogy mintegy 20 ezer hízót a vágóhidakon, nagyüzemi körülmények között vágtak le, míg 30 ezer példány a kisgazdaságokban került feldolgozásra, erre jön még rá a háztáji vágások száma, amiről hivatalos adatot nem lehet tudni.

A nagyüzemi körülmények között feldolgozott mangalica mennyiségének nagyjából fele került ki exportra a tavalyi évben, ez hozzávetőleg 1000 tonnát jelent. Ebből is látszik, hogy a hungarikumnak minősülő sertés ágazata erősen export orientált. Egyik legnagyobb vásárlónknak tudhatjuk Spanyolországot, de nagyon jelentős a Japán érdeklődés is, emellett az Európai Unió összes tagállama mellett már az USA is vásárolja a mangalicából készül termékeket. Az ágazat árbevétele ebből következőleg 4-5 milliárd forintot tett ki az előző évben.

Természetesen itt sem mondhatjuk, hogy teljesen probléma mentes az ágazat, mert attól függetlenül, hogy az export jónak mondható, illetve a hazai állomány is nagynak tekinthető, mégis sok kistermelő felhagy a tenyésztésével, mivel nehéz értékesíteni a terméket. A mangalica ára nagyon magas, hozzávetőleg kétszerese a hagyományos sertés árának, így a termelői kör is koncentrálódik.

Emellett az sem könnyíti a tenyésztők helyzetét, hogy a spekulatívnak mondható gabonaár-emelkedés komoly zavarokat okozott az ágazatban, és várhatóan ez a kialakult helyzet nem fog rendeződni az idei nyár közepéig.

A fentebb említett problémáktól függetlenül elmondható, hogy a hungarikumnak minősülő magyar mangalica helyzete jó. Tekintettel a komoly exportra és a magas termelői árakra, a gazdálkodók reménykedhetnek abban, hogy jobb évet zárnak idén, mint tavaly, bár ez attól is függ, hogy mikorra rendeződik a takarmányok ára.