2022. augusztus 15. hétfő Mária

Hódít a csúcstechnológia a magyar földeken, de vannak buktatók is

agrarszektor.hu
A precíziós gazdálkodás előnyeiről rengeteget hallhatunk manapság, a hátrányairól viszont kevesebb szó esik. A gazdálkodók érdeklődéssel fordulnak az újfajta termesztéstechnológiák felé, de egyben távolságtartó gyanakvással is, amit az is bizonyít, hogy jelenleg a hazai földek alig 7 ezrelékén folyik komplex helyspecifikus gazdálkodás. E technológiának is megvannak a maga nehézségei, buktatói.

A precíziós gazdálkodás robbanásszerű elterjedését egy 2000-ben hozott intézkedés segítette. A Bill Clinton vezette amerikai kormányzat ekkor rendelte el, hogy megszüntetik a 24 műholdból álló globális helymeghatározó rendszert (GPS) zavaró jeleket, amelyre korábban hadászati-nemzetbiztonsági okokból volt szükség. A korábbi 100 méteres helymeghatározási pontosság ezáltal 20 méterre csökkent, a földi bázisállomások kiépítésével pedig a 2-3 cm-es precizitás sem bizonyult lehetetlennek, ami forradalmasította a mezőgazdaságot. A helyspecifikusnak is nevezett precíziós gazdálkodás kétségkívül sok előnnyel jár (inputanyag- és gázolaj-megtakarítás, környezetkímélés, gyorsabb, pontosabb és kényelmesebb munkavégzés, még extrém viszonyok között is), de használatakor több hátránnyal is szembe kell nézni.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


1. Ez inkább a nagyok játékszere

Eleinte 1000 hektár körül alakult az a birtokméret, amelynél viszonylag gyorsan megtérülőnek nevezték a precíziós gazdálkodás alkalmazását. Mára a léc könnyebben átugorhatóvá vált: 500 hektárnál már egy komolyabb robotpilóta-beszerzést is érdemes megfontolni, 200-300 hektár művelése során pedig nagy segítséget jelenthet egy sorvezető, vagy egy automatikus szakaszolásra képes permetezőgép. 100 hektár alatt azonban ajánlatos inkább a hagyományos technológiát választania annak, aki nem akar évtizedeket várni a megtérülésre.

2. Akadozó jel

A traktoron elhelyezett GPS antenna elvileg folyamatosan fogadja a GPS műholdak jeleit. A földi GPS-vevők közben korrekciós jeleket küldenek a műholdaknak, amelyek ezt szintén továbbítják a GPS-antennának, így téve pontosabbá a helymeghatározást. Megkövetel azonban némi ügyeskedést, mire a traktoron megtaláljuk az antenna megfelelő helyét, általában az erőgép tetejére, gépközépre kell tenni, hogy a vétel optimális legyen. Kedvezőtlen terepviszonyok közt (például egy mély völgyben), vagy fák takarásában azonban jelvesztés is előfordulhat, nagy bosszúságot okozva a gazdálkodónak. A sokat hangoztatott ±2,5 cm-es precizitás egyébként általában a visszatérési pontosságra utal, vagyis akár egy év elteltével is ilyen hibahatárral követhető le újra a régi nyomvonal. A munkavégzés során a ±10 cm-es csatlakozási pontosság a gyakoribb.


3. Nem túl olcsó beruházás

Elvileg akár egy 30-40 éves traktor is felszerelhető robotpilótával, de a gyakoribb az, hogy a precíziós gazdálkodással kísérletezőknek modern erő- és munkagépeket kell vásárolniuk, illetve a szükséges informatikai háttér is növeli a beruházás költségeit. Kezdő gazdálkodóknak általában a fokozatosságot javasolják, vagyis a szükséges eszközök apránkénti beszerzését. Az inputanyag-megtakarítás sem mindig garantált, néha ugyanis emelkedhet a felhasznált mennyiség, ez viszont általában hozamnövekedéssel jár együtt. A megtérülési idő természetesen attól is függ, milyen növényt termesztünk, és mekkora területen gazdálkodunk. A gazdák az eszközök jelentős árcsökkenésére is hiába várnak, többnyire ugyanis az a jellemző, hogy ugyanazért a pénzért idővel több funkciót ellátó szerkentyűket kapnak.

4. Bonyolult adatfeldolgozás

Mielőtt bárki "nekiront" a földjeinek a méregdrágán vásárolt, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépeivel, legelőször is fel kell mérnie a talajai állapotát. Különféle szenzorok adatgyűjtése alapján talajtérképek, hozamtérképek készülnek, a szakemberek légi- vagy műholdfelvételeket tanulmányoznak, kézi NDVI-méréseket alkalmaznak, majd a tábla heterogenitása alapján művelési zónákat alakítanak ki. Az eljárás bonyolult, a jó eredményekhez tehát érdemes hozzáértő szolgáltatók segítségét kérni. Néhányan viszont azt vallják, hogy semmi sem pótolja a talajszelvények feltárását, vagyis érdemes szabad szemmel is meggyőződni a földjeink rétegződéséről, általános állapotáról.


5. Tanulni kell

A bonyolult technikát alkalmazó traktorok és munkagépek kezelése viszonylag egyszerű, de természetesen megköveteli a kezelőtől a szükséges ismeretek elsajátítását. Nem életkorfüggő, ám a fiatalok könnyebben eligazodnak a digitális világban, míg az idősebb traktorosok hajlamosak idegenkedve fogadni az újdonságokat. Az is gyakori, hogy a gazdálkodók a rendszer tudásának csupán töredékét használják ki (például a pontos, egyenletes vetés eléréséhez), ami olyan, mintha egy okostelefont csak sms-küldésre vásároltunk volna.

6. A látszat csal

A világ fejlettebb részein a 2000-es évek elején, Magyarországon pedig a 2010-es években gyorsult fel a precíziós növénytermesztési technológia használata. A számok szerint még mindig többet beszélünk róla, mint ahányan alkalmazzuk: hazánkban ma 40 ezer hektáron folyik komplex (vagyis minden munkaműveletre kiterjedő) precíziós gazdálkodás, míg a ±2,5 cm-es pontosságra képes robotkormányzás 100-200 ezer hektár földön bevett gyakorlat. Magyarország bő 6 millió hektáros mezőgazdasági területét tekintve ez 7 ezreléknyi, illetve 3 századnyi részesedést jelent. Míg az 500 hektár fölötti nagy gazdaságok döntéshozóinak 88%-a érti és ismeri a precíziós gazdálkodás lényegét, addig a 100 hektár alatti tulajdonosoknak csupán harmada.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Future of Finance 2022
Valami másik kis szöveg
EZT OLVASTAD MÁR?