Hiányzik a tudatos szakmai meggyőződés a hazai szarvasmarhatartóknál abban, milyen előnyök származhatnak a haszonállatok rendszeres súlyméréséből - állapította meg az agrárszektor.hu-nak Lukács László, a Global Agrinno Kft. ügyvezetője. Pedig szinte minden munkatársnak szüksége lehet legalább tájékoztató jellegű adatokra: egy cég vezetőjének értékesítési döntések meghozatalához, a könyvelésnek a készletnyilvántartáshoz, a szakmai vezetésnek a tenyésztéshez, vemhesítéshez, takarmányozási receptúrák összeállításához és a telepi állatorvosnak az állategészségügyi kontrollhoz. Ma a legtöbb telepen e tevékenységet elhanyagolják, mert az állatállományok és a munkát végrehajtó dolgozók számára egyaránt nagy tortúrát okoz, illetve a szarvasmarhák sérüléseivel és stressz miatti súlyveszteségével járhat.

Lukács László szerint a hazai üzemek többségében egyszer, az értékesítéskor mérik meg az állatokat, és ma a gazdaságok legfeljebb 10-15 százaléka folytat csak rendszeres súlymérést. Pedig a kapott adatokból a telepvezetők és a tulajdonosok olyan információkhoz juthatnak, amelyekkel a haszonállatok állategészségügyi, súlygyarapodási és takarmányozási helyzete jobban nyomon követhetővé válhat. Így akár konkrét gazdasági előnyök is származhatnának abból, ha a hazai szarvasmarhatartóknál a súlymérésekkel kapcsolatban szemléletváltás következne be.

Rendszeres súlymérésekre mind a tejelő, mind a húshasznú állományokban szükség lehet, de ezek gyakorisága cégenként és állományonként is eltérhet - közölte az ügyvezető. A mérések egyrészt igazodhatnak például a vemhesítési, szárazonállási időszakokhoz, vagy a termelési csúcsidőszak monitorozásához. Az állatállományok általános kondíciójának feltérképezése, illetve a súlyváltozások dokumentálása és nyomon követése havi vagy negyedéves mérési gyakoriságot követelhet meg. 

A mérésekből következtetni is lehet arra, sújtja-e egyedi, vagy általános állategészségügyi probléma szarvasmarha-állományukat, de jobban tervezhetővé válhat az értékesítési ütemezés is. Emellett a kapott rendszeres adatok felhasználásával gyorsabban és célzottabban változtathatnak szakemberek a takarmányozási receptúrákon, amelyeket a szarvasmarhák pillanatnyi és akár egyedi szükségleteihez is igazíthatnak a takarmányozás során. Az állatok meghatározott korához igazított súlymérési információk szerepet játszhatnak a tenyészállatok értékbecslésében is.

A súlymérés és annak megfelelő dokumentálása különösen fontos lehet azokban a gazdaságokban, ahol sok állatot tartanak. Nagyobb, iparszerű méretekben ugyanis nincs lehetőség arra, hogy az állatokat egyenként, konkrét adatok rögzítése nélkül megfelelően meg lehessen figyelni, illetve kiépített mérési és adatfeldolgozási rendszer hiányában ma az állatállományról szóló részinformációk is sokszor elvesznek az állatgondozói- telepvezetői hierarchiában. Az esetek egy részében az is elegendő lehet, ha a szarvasmarhákról gyűjtött mérési adatokat a gazdaságok kontrollként használják, vagyis teljes pontosság helyett az állomány súlygyarapodásának dinamikájára, tendenciájára következtetnek belőlük.

Lukács László szerint a hazai szarvasmarhaszektorra jellemző, hogy lassan változtat az állattartó telepek hosszú ideje kialakított technológiáján.  A súlymérésekkel kapcsolatban is előrelépést jelenthetne, ha az ágazat újragondolná a témakörrel kapcsolatos problémákat és a mostani gyakorlat javítására irányuló lehetőségeket - tette hozzá az ügyvezető.

A változtatásokat könnyítheti, hogy ma már megvannak azok a megoldások és eszközök, amelyekkel a súlymérés, illetve az adatrögzítés- és feldolgozás könnyebben megvalósítható lehet. Lukács László szerint a hazai gazdaságoknak is érdemes lehet alkalmazniuk az innovatív és digitális eszközöket, ha versenyképességüket javítani akarják.