Kiderült a magyar gazdák titka: ilyen gépekkel dolgoznak a földeken az igazi profik

Az utóbbi 5-6 évben azt figyeltük meg, hogy a gazdák nem a tényleges birtokméretükhöz illő, hanem inkább az eggyel nagyobb kategóriába tartozó gépeket vásárolják, mert a megváltozott időjárási körülmények között ezek képesek gyorsabban elvégezni a szükséges munkákat a földeken - mondta el az Agrárszektornak Umenhoffer Péter, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy a jövőben egyre inkább fel fog pörögni a használt mezőgépek piaca, de kitért arra is, hogy hogyan alakította át a gépgyártást és -forgalmazást a koronavírus-járvány, valamint kifejtette, szerinte hogyan lehetne hatékonyan megszólítani a fiatalokat és csökkenteni a generációváltás és a munkaerőhiány jelentette problémákat.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Rengeteg hírt lehet hallani arról, hogy az alkatrész- és chiphiány hogyan befolyásolja a mezőgazdasági gépek gyártását, és ezzel együtt a forgalmazását is. Milyen trendek érvényesülnek most a mezőgazdasági gépek kereskedelmében? Ezek közül melyek azok, amelyek a leginkább hatással vannak az árakra?

A nagyvilágban az autóiparban elindult egy hullám a koronavírus-járvánnyal, a szállítmányok akadozásával és minden egyébbel. Keletkezett egy chiphiány, de ezen kívül nagyon sok olyan tényező volt, ami problémát jelentett alapanyagban, beszélhetünk itt akár az acélról, az alumíniumról vagy a nemesfémekről. Az elektronikai eszközök piaca fellendült a koronavírus berobbanásával. Ezeket a chipeket felszívta a szórakoztató elektronikai ipar: a laptopok, a hangszórók vagy a táblagépek, amiket otthon használtak az emberek. Ez a spirál begyűrűzött a mezőgazdaságigép-gyártókhoz is, a nagy gépgyártók is szembesültek azokkal a problémákkal, amelyek az alapanyag-ellátásban kialakultak. Az elmúlt 1-2 évben az acél ára a többszörösére emelkedett, de a tengeri hajózásé is. Volt olyan traktorgyár, amit le kellett állítani néhány hétre, mert nem volt öntvény a váltóhoz. Tehát nem csak az elektronikai hiány volt a gond. Ez az egész egy picit még tovább is gyűrűzik, mert még ha el is készül az adott gép vagy gépjármű, akkor a következő probléma a logisztika, a szállítás. Rengeteg logisztikai cég keres sofőröket. Ezek a problémák egymásra épülve bizonyos típusokból hiányt eredményeznek. Nagyon sok ország, épp a Kínától való függőség miatt elkezdett elektronikai gyárakat építeni, így például Franciaország vagy Németország. Sajnos azonban az orosz-ukrán háború miatt tovább romlott a keleti régióból érkező nyersanyagok behozatala. Ezt pedig nem lehet megoldani gyárépítéssel, ezért, attól tartok, nemcsak meg fog maradni ez a függőség, de romlani is fog. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a gépszállításoknál egészen biztosan lesznek csúszások, de aki időben döntött és megrendelte jó előre a gépeket, az ezt alig, vagy egyáltalán nem fogja észrevenni. Az AXIÁL Kft-nél igyekszünk a gép- és alkatrész-raktárkészletünket folyamatosan olyan szinten tartani, hogy a partnereinket ki tudjuk szolgálni. A mai világban nélkülözhetetlen, hogy előre gondolkodjunk, olcsóbb nem lesz a behozott gép és alkatrész. Ennek ellenére előfordulhatnak csúszások egyes specifikált gépalkatrészek esetében is.

A pandémia hatására alapvető változások történtek a mindennapi életben. Hogyan látják, változott-e a járvány miatt az ügyfeleik viselkedése, és ha igen, hogyan? Milyen vásárlói szokások jellemzőek mostanában?

A vásárlások nyilván a pályázatokkal vannak összefüggésben ebben az évben, de a pandémia rengeteg dologra ráébresztette az embereket, és nagyon sok digitális megoldást gyorsan kezdtek el használni, ezek bevezetése korábban éveket vett volna igénybe. Ott vannak például az elektronikus munkalapok, amiket alkalmazunk, az elektronikus számlázásról, ami nagyon felgyorsította az ügyintézést, egyben a papírmennyiség csökkenését is magával hozta. Az emberek jobban elkezdtek nyitni a social media irányába. Nekünk is megvoltak a pandémia előtti jól bevált hirdetési és kapcsolattartási módszereink, de ezek is megváltoztak, és mára eljutottunk oda, hogy több vásárlónk is, amikor leül egy üzletkötőnkkel tárgyalni, az adott gépet már a YouTube-oldalunkon fogja megnézni, vagy egy új gépről a Facebook-oldalunkról tájékozódik.

Azt azért még nem tudom elképzelni, hogy valaki egy webshopon keresztül rendeljen meg egy kombájnt, traktort vagy vetőgépet, de az alkatrészforgalmunknál is a webshopfelhasználók száma növekedett. A mezőgazdaságban azért nagyon nehéz ez a témakör, pláne gépalkatrésznél, mert amikor alvázszám alapján kell beazonosítani egy-egy specifikált alkatrészt, ehhez elengedhetetlen az a szakértelem, ami az üzletkötő-hálózatban és a boltjainkban jelen van.

Elkerülhetetlen, hogy az online térben jelen legyünk, sőt ez az AXIÁL jövőbeli irányvonala, ugyanis rengeteg ember tájékozódik ott. A pandémia nagyban megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat, és mi igyekszünk ezzel folyamatosan lépést tartani.

Umenhoffer Péter

Az AXIÁL Kft. az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazója. Melyek a vállalkozás által forgalmazott legnépszerűbb mezőgazdasági gépek? Ezek jellemzően milyen méretűek/teljesítményűek? Van-e, illetve volt-e bármiféle változás ezekben?

Nagyon sok márkával foglalkozunk, traktorban a legnépszerűbbek a Claas, a Fendt, a Landini, illetve a rakodógépek terén a Manitou, a Claas és a Scäffer. A munkagépeknél ki lehetne emelni a Horsch gépeket, de a Framest gépek is nagyon kedvelt, Magyarországon gyártott talajmunkaeszközök. A vetőgépeknél is vannak az összetettebb kategóriák, a bonyolultabb precíziós eszközök, illetve a kevésbé bonyolultak, mint például a Monosem vetőgépek, de a Sulky műtrágyaszórókat vagy a Berthoud permetezőket is sokan keresik.

A vásárlói szokásokat illetően az elmúlt 5-6 évben azt figyeltük meg, hogy a gazdálkodók nem biztos, hogy mindig az adott birtokméretnek megfelelő gépet vásárolják meg. Inkább az jellemző, hogy mindig egy fokkal nagyobb gépet vesznek, legyen szó traktorról, kombájnról vagy vetőgépről. Ez annak tudható be, hogy az időjárási körülmények változása annyira kiszolgáltatottá teszi a gazdákat, megvannak azok az időablakok, amikor optimális a vetés, a műtrágyaszórás, a betakarítás, és nagyon sok minden múlhat napokon a termés mennyiségét és minőségét illetően. Ezért igyekszik mindenki a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni ezeket a munkákat. Az a legdrágább, ha a kombájn áll a földön. Ha nagyobb kombájnom van, a logisztikát is úgy kell megoldanom, hogy amit ezek a nagy teljesítményű gépek véghez tudnak vinni, azt be tudjam vinni a szárítóba.

Az AXIÁL Kft. nemcsak új, de használt mezőgépeket is forgalmaz. Mennyire népszerű ez a szolgáltatás a gazdák körében? Hogyan alakult ezek iránt a kereslet az elmúlt két évben?

Nagyon népszerű ez a szolgáltatás, de a használtgép-piacot mindig érdemes vásárlás előtt megvizsgálni. Általánosságban elmondható, hogy egy használt autó értékállóbb, mint egy új és ugyanez igaz a használt mezőgazdasági gépekre is. Természetesen számos pro-kontra érv van használt és új gép vásárlása mellett, de most az figyelhető meg, hogy a korábbi évekhez képest többen keresik a használt gépeket is. A legkeresettebbek a traktoroknál a 130-200 lóerő közti kategóriások, viszont a nagy, 300 lóerő feletti gépekre kisebb a kereslet, mert egy kisebb gazdaságnak nem ezekre van szüksége, de jelenleg a fent említett okok miatt ezekből a gépekből is hiány van a piacon. De a használtgép-piac külföldön is mindenütt húzta magával az újgép-piacot. A jelenlegi helyzetben nagyon sokan, ha vásárolnak is egy új gépet, nem biztos, hogy addig eladják a használt gépeket, amíg meg nem érkezik az új. Azt látom, hogy nagyon sokan háztól adják el a gépet, mert amikor valaki új gépet vesz, sok helyen csak nagyon szűkösen számítják be a régit. Mi a használt gépeket felmérjük, átvizsgáljuk és kijavítjuk az esetleges nagyobb hibákat. Ezek a gépek csak ezután kerülnek vissza a piacra tőlünk.

Manapság egy vállalkozás számára szinte kötelező a folyamatos fejlődés, az egyre innovatívabb technológiák és megközelítések alkalmazása. Milyen innovációkat, milyen nagyobb fejlesztéseket hajtott végre az AXIÁL Kft. az elmúlt időszakban? Milyen tervek vannak a jövőre nézve?

A múltban nem mindig a legerősebb és a legnagyobb maradt életben, hanem az, aki fogékony volt a változásra. Az elmúlt évek technikai kihívásai minket is érintenek, és ezekkel lépést kell tartani. 10 évvel ezelőtt nálunk is bevezetésre került az SAP rendszer, a CRM rendszerünk, minden ezen keresztül megy, a számlázás, a gépforgalmazás. Ezen is szeretnénk újítani a jövőben. Tavaly átadtuk a magas raktárunkat, ami egy 2 milliárdos beruházás volt, itt egy automata raktárt állítottunk be, egy 36 ezer doboz befogadására képes, teljesen automata raktárat, illetve egy 5 ezer raklaphelyes magas raktárat építettünk a jelenlegi kapacitásunk mellé.

Azt látjuk, hogy az előző szériákhoz képest az új gépeknek egyre nagyobb százalékban változik az alkatrésze és az összeállítása. Nekünk a tíz évvel ezelőtti gépekhez is alkatrészt kell adnunk, illetve az újakhoz is. Ezért volt szükség a bővülésre. Felsőzsolcán tervezünk a miskolci telephely kiváltására egy új telephelyet, idén ennek kezdjük meg az építését, és Baján is a szervizműhelyt is egy új műhellyel fogjuk bővíteni. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amikkel ezt meg lehet tenni.

És mi a helyzet informatikai fronton?

Az informatikai rendszerünket is folyamatosan bővítjük. Minden kollégánk fel van vértezve azokkal az eszközökkel, amire szüksége van. A telefon, a laptop vagy a táblagép már majdnem alapszintű az embereknél a munkában, valamint már az összes gépünket - ami bekerül a telephelyre - egy NFC-chippel látjuk el, amit egy telefonnal is le lehet olvasni. A 2021-es gépes leltárunkat már ennek segítségével negyedannyi idő alatt tudtuk elvégezni, mint azt megelőzően papíron. De a gépgyártók ugyanígy fejlesztik azokat a telematikai rendszereket, amikkel valós időben tudják követni a gépeket, és ha egy gép meghibásodik, már nem az az első, hogy a szerelő kimegy és megnézi, mi lehet a gép baja, hanem a telephelyen a szervizmérnök belép a rendszerbe, látja a hibakódot, és már felkészülten, a szükséges alkatrészekkel együtt tud odamenni, és kijavítani a hibát. És ezek a rendszerek folyamatosan fejlődnek. A digitalizáció terén tavaly az Infobex Kft-vel közösen elindítottuk a mAXI-NET 2.0 rendszerünket, ami egy országos lefedettségű korrekciós jelrendszer. Korábban is működtek már ilyenek, amelyek a fölöttünk lévő műholdas rendszerek pontosítására szolgálnak, hogy 2 cm-es pontossággal tudjanak dolgozni a földeken. De ezek a rendszerek csak két műholdcsoportot, az amerikai és az orosz műholdakat tudták kezelni. Többször voltak olyan problémák, hogy volt egy kitakarás, nem látott elég műholdat a rendszer. A mAXI-NET 2.0 már nemcsak az orosz meg az amerikai, hanem a kínai és az európai Galileo műholdaktól is kap jelet. Vagyis ezzel a rendszerrel olyan korrekciós szolgáltatást tudunk biztosítani, ami az önvezető autóknak is a jövője lehet a városokban. Ez a rendszer egyedülálló Magyarországon, és mivel a jelenlegi helyzetben az orosz műholdak jelei bármikor változhatnak, ezért fontos "több lábon, több műholdon állni".

Az informatikai és marketingeszközeink fejlesztése kapcsán most már tényleg túl kell lépnünk azon, hogy csak nyomtatott sajtónk legyen, az informatikai eszközökkel kell előremennünk. Van saját TikTok-csatornánk is, de létezik az Axiál Híradó, valamint ott van Agritech magazin, ami még nyomtatott formában is eljut a partnerekhez, de már digitális formában is elérhető.

A digitalizáció ezt az ágazatot is elérte, és egyre gyorsuló tempóban formálja át a mezőgazdaságot, és mindazt, amit eddig róla gondoltunk. Hogyan látják, milyen irányba halad a digitalizáció Magyarországon? Melyek azok a külföldi jó gyakorlatok és megoldások, amelyeket itthon is adaptálni lehetne és kellene?

Nem igazán tudok olyan megoldást mondani, ami a nagyvilágban jelen lenne a gazdálkodóknál, de Magyarországon még nem. Szerencsére elmondható, hogy a mezőgazdaság fejlődése elég erős volt az elmúlt években, és akár a robotkormányzásokat nézem, akár a terv szerinti kijuttatásokat, a műholdas hozamtérképeket, vagy a gépek felszereltségét, ezekkel Magyarország abszolút nincs lemaradva. Hogy mit hozhat a jövő, azt én három oldalról közelíteném meg. Az egyik az emissziós normák kérdése. Most Stage V-nél tartunk, már majdnem friss levegőt pufognak ki a traktorok, de technológiailag nem nagyon van ennél tovább. Eljutottunk a fejlesztésnek egy olyan szintjére, hogy ami ezt tovább vihetné, az rendkívül költséges lenne, és nem biztos, hogy akkora előrelépést hozna. A másik a környezetvédelem kérdésköre. Az elektromos traktorokra gondolok itt, amelyek jól működnek a kommunális szektorban vagy a szőlészetekben, ahol nincs szükség nagy lóerőtartományra. Az, hogy a városban ellocsolgatják a virágokat, vagy elviszik a szőlősládákat, ezeknek az eszközöknek ez nem jelent problémát, de ezeknek a hatótávja még nincs olyan szinten, hogy a nagy szántóföldi művelés során is használhatók legyenek. Fizikailag nincsenek meg azok az akkumulátorok, amelyek jók lehetnek egy szántáshoz. A kis kertészeti traktorokba beleraknak egy kis elektromotort, de annak működtetni kell a hidraulikus rendszert, vagy ehhez a traktorhoz olyan eszközök kellenek, amik szintén elektromotorokkal vannak meghajtva.

De hogy ténylegesen mit hoz majd a jövő? Ezzel kapcsolatban egy kicsit mi is tanácstalanok vagyunk. A mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, és például tíz évvel ezelőtt senki nem hitte volna el, ha valaki azt mondja, hogy egy utalást arc-, ujjlenyomat-felismeréssel el lehet indítani telefonon keresztül. A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődését nézve azt látjuk, hogy előbb-utóbb minden felhőalapú lesz.

Milyen irányba fejlődik a gépgyártás? És milyen irányba halad a mezőgazdaság?

Már vannak autonóm traktorok, noha Európában még nem engedélyezték őket, előbb-utóbb kelleni fog majd egy olyan felügyeleti szerv, aki ott van mellettük. Ezeknek a technológiáknak a rohamos fejlődése figyelhető meg a mindennapokban. A gépgyártó cégek olyan igazán nagy újítást - mondjuk egy vetési vagy szántóföldi technológiában - már nem tudnak hozni, inkább abba az irányba mennek el, hogy a vegyszeres gyomirtást, hogyan lehet inkább mechanikusan megoldani. Vagy hogy már van olyan technológia a permetezésnél, hogy a kalászt teljesen körbeöleli a permetszer, mert olyan alacsonyan tud menni a fúvókasor, hogy nincs elsodródás. Bár nem biztos, hogy a növényvédő szerektől mindig félnünk kell, mert szerintem csak mechanikai gyomirtással nem lehet teljesen kiküszöbölni a gyomok jelentette problémát. Ugyanez a helyzet a műtrágyázásban: ha terv szerinti kijuttatást alkalmazunk, akkor csak azt a mennyiséget szórjuk ki, amire a növénynek szüksége van, és szerves trágyából ezt nem lehet megoldani. Itt mindig egymásnak fog feszülni egy picit a környezetvédelem, illetve a felhasználói oldal. El kell menni addig a szintig, hogy ez egy megfelelően leszabályozott környezet legyen, részletes és egyértelmű előírásokkal.

Az élelmiszer-termelést nem lehet csak "bioban" megoldani. Mindenki biot, zöldet akar venni, de arra már senki nem hajlandó, hogy otthon tartson öt csirkét, vagy kialakítson hátul egy kis veteményeskertet, mert egyszerűbb levenni a szupermarket polcáról. Ahhoz, hogy ezt a nagyüzemi kiszolgálást véghez tudjuk vinni, szükség van olyan eszközökre, amikkel meg tudjuk védeni az adott növénykultúrát. Nem véletlenül vannak a növényorvosok, és azok az eszközök, amelyekkel szabályozott körülmények között meg lehet védeni a haszonnövényeket a károsítóktól és az időjárás hatásaitól. A bio nagyon jól működik egy kis közösségben, de a nagyüzemi termelésben ezt el kell felejteni. El kell menni az észszerű határig, és azt kell fenntartani. Ezt egy gyógyszeres példával lehet a legegyszerűbben szemléltetni: ha fáj a fejem, beveszek egy fájdalomcsillapítót. Az előírt dózisban segít, de ha beveszek 2 dobozzal, akkor abból gond lehet.

Az utóbbi években egyre égetőbb problémává vált a generációváltás kérdése. Az AXIÁL Kft. hogy látja, hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni az agráriumnak? Ezzel együtt mit tapasztalnak, nőtt-e az érdeklődés az agrárgépész képzések és szakok iránt, és ha igen, milyen mértékben?

Nőtt, de sajnos nem drasztikusan. Hét évvel ezelőtt az AXIÁL Kft. a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ) közösen elindított egy programot, ez volt a "Legyél te is agrárgépész!". Már egy évtizeddel ezelőtt is azt mondtuk, hogy a mezőgazdasági társadalom kiöregedőben van, és hogy az utánpótlás-kérdés nem tűr halasztást. Ennek a programnak azért kellett elindulnia hét évvel ezelőtt, hogy a fiatalokat bevonzzuk a szakmába. A problémáról mindenki tud, mert ez nemcsak a mezőgazdaságban van így, hanem szinte mindenütt megjelenik. Valamilyen szinten ezt a munkaerőhiányt igyekeznek kiváltani a korábban már említett egyre nagyobb gépek.

De az egyre modernebb gépek egyre komolyabb kihívások elé állítják a gépkezelőket és szerelőket is. Nagyon sok mindenben megkönnyíti az életüket, nagyon jó munkakörülményeket teremtenek már a gyártók, de ehhez szükségük van bizonyos szintű elektronikai, informatikai és mechanikai tudásra is. Rengeteg automatizált beállítás van, és a gépgyártók ebbe az irányba is mennek el, törekszenek az automatizálásra, de igenis szükség van a tudásra. Akármennyire is modernek lesznek ezek a gépek, ezeket szervizelni kell, hiszen vannak kötelező szervizek, vannak kopóalkatrészek. De szükség van szervizmérnökökre is, akik tudják kezelni a telematikai rendszereket.

Mennyire lehet vonzó az agrárgépészet a fiatalok számára? Milyen módszerekkel, milyen ösztönzőkkel lehetne népszerűsíteni ezt a pályát körükben?

Ebben a szakmában már olyan versenyképes fizetések vannak, amelyek biztos megélhetést tudnak nyújtani a fiatalok számára, amit nagyon kevés másik szakma tud biztosítani. Ami az agrárgépészetet illeti, ezeket a gépeket folyamatosan karban kell tartani, és akinek megvan ez a szakértelme, annak nagyon komoly jövőképe lehet ebben az ágazatban. A mesterséges intelligencia nagyon sok szakmát ki fog váltani, de ez nem azt fogja jelenteni, hogy az emberek munkanélküliek lesznek, hanem új szakmák fognak megjelenni. A növénytermesztést a gépek nem fogják tudni emberek nélkül megoldani, mindenképpen kelleni fog emberi hozzáértés, az ötlet és a figyelem. Mert mindennek az alapja az élelmiszer, és ezt nem szabad teljes egészében egy gépre rábízni. Úgyhogy nagyon sok szakma át fog alakulni, de agrárgépészekre mindig szükség lesz, és a fiatalok is látják ezt. Nem szeretek a problémákról beszélni, mert az már lerágott csont, de ha ezeket a programokat tovább tudjuk vinni, akkor az már jó. És itt lesz nagy szükség a közösségi médiára, mert azon múlik, hogy mit látnak ebből a területből a fiatalok. Ha azt a gondolatot el tudjuk ültetni bennük, hogy ebben van jövő, van pénz, ha szexivé tudjuk tenni nekik az agráriumot, akkor jó úton haladunk, mert egyáltalán nem biztos, hogy minden fiatal nagyvárosi környezetben akar élni. Az agrárszakképzést tovább kell fejleszteni, de az nem a mi dolgunk, nem is a mi kezünkben van. De az egész agrármarketinget is át kell gondolni egy kicsit, és elvinni ebbe az irányba.

Nagyon fontosak a magyar termékek, de ahhoz, hogy hungarikumot tudjunk előállítani, dolgos magyar kezek is kellenek. Itt elengedhetetlen az oktatás szerepe. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) is elindult egy centralizáció, alakulnak olyan tangazdaságok, szakiskolák, amelyek modern eszközökkel vannak felszerelve. És ha a fiatalokat egy ilyen környezetbe be tudjuk rakni, ahol megízlelhetik ennek a szépségét, és láthatják, hogy ez nekik és a családjuknak egy biztos, hosszú távú megélhetést tud biztosítani, az mindenképp nagyon ösztönző hatású lesz.

(A cikkben szereplő képek az AXIÁL Kft. tulajdonát képzik.)

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?