2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Ebbe most megéri belevágni: nagyot kaszálhat az a gazda, aki ezt meglépi

Veres Virág Cintia
Az innovációról, a megújulásról, a fejlődésről, a modernizációról és a digitalizációról már mindannyian hallottunk, és arról is, hogy mindez egyre jobban tör utat magának a mezőgazdaságban is. Lassan már az sem újdonság, hogy az ágazatban az űrtechnológiát is bevetik a versenyképesség érdekében. Az űrben lebegő emberek, tárgyak, eszközök még mindig csodálatosak és hihetetlennek tűnnek, pedig nagyon is igazak. Olyannyira, hogy megbarátkozhatunk a Földön kívüli növénytermesztéssel. Ennek miértjéről és fontosságáról Dr. Fári Miklóst, a Debreceni Egyetem professzorát, az űrnövények kutatásáért felelős kutatóját kérdeztük.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az űr továbbra is egy megfoghatatlan, végtelen, filmbeli „dolognak” tűnik az embereknek. Dr. Fári Miklós szerint a laikusok nagyon nehezen tudják elképzelni, hogy amikor látnak egy űrhajóst lebegni, mi szükség van erre.

Ilyen szempontból tökéletesen igazuk is van, mert ha csak ez a cél, hogy lebegjen valaki és a Földön kívül legyen, az egy ellentmondás. Nagyon extrémek az ottani körülmények, és kérdés, hogy ezeknek a megismerésével mit lehet profitálni a mindennapokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyébként bármennyire is meglepő, már az 50-es években elkezdődtek a biológiai kísérletek, a 60-as évektől pedig már növényekkel is folytak. Mind az amerikai, mind a szovjet űrkutatók létesítettek olyan eszközöket, amelyekkel lehetett tanulmányozni a növények különböző biológiai folyamatait. Akkor még nem egyértelműen az volt a cél, hogy táplálékot állítsanak elő, hanem, hogy a mikrogravitáció és az elektromágneses sugárzás, mint két extrém körülmény, hogyan befolyásolja az egyes növénybiológiai folyamatokat. Ezek viszonylag rövid utazások voltak, Farkas Bertalan is 1980-ban egy ilyen típusú utazásban vett részt, többek között azt vizsgálta, hogy a borsó hogyan nő az Oázis nevű műszerben, hogyan befolyásolja a mikrogravitáció a csírák növekedését. A másik kísérlet a búzával volt, hogy milyen elektrostimulációval lehet a növekedését befolyásolni. A harmadik vizsgálata a Chlorellával volt, egy mikroalgával, valamint a béka embriogenezisével és Drosophilával foglalkozott. Ez a korszak a mai napig is folytatódik.

EZ IS ÉRDEKELHET

A 2000-es évek elején pedig eljutottunk odáig, hogy létrehozták a nemzetközi űrállomást, és ott egymást követték a különböző eszközök. 5-6 éve építették fel a legnagyobbat, amit elneveztek Advanced Plant Habitat-nak (APH), ezek olyan kamrák, amik 1710 cm2 felületűek, és 5-45 cm között változtatható magasak. Itt már lehet egy teljes életciklust tanulmányozni olyan növényeknél, amelyek hosszabb idő alatt fejlődnek, akár 100-120 napig. Ezek a tapasztalatok vezetnek el oda, hogy a kínaiak, az amerikaiak és az európaiak most egy holdbázist készítenek közösen. Ez várhatóan 10 éven belül megépül, az oroszok viszont kiváltak ebből, külön utakon járnak.

Mit kell ahhoz tenni, hogy valaki hivatalosan is ezzel foglalkozhasson?

Bizonyára azt hihetnénk, hogy hosszú évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy valaki az űrrel foglalkozhasson, azonban ez nem így van. Dr. Fári Miklós elmondása szerint a nemzetek kompetenciájába tartozik, hogy milyen kísérleteket akarnak elvégezni. Az ehhez szükséges szakembereket kiválogatják. Nem nyitott fölülről a rendszer, a képzést illetően Magyarországon is nyitott, de az utazás egy nagyon szigorú protokoll szerint történik. Űrhajósnak olyan személyt fognak kiválasztani, akinek sokoldalú természettudományos képzettsége van, és persze a rendkívül jó fizikai állapot is előny - de fontos, hogy mindez magukra az űrhajósokra vonatkozik!

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyar helyzet viszont megváltozott tavaly. Egy konzorcium jött létre Unispace néven, szeptemberben indult el a képzés, ebben benne van a Debreceni Egyetem, orvosok, orvos- biológusok, természetkutatók. Immár négy szakirányra jelentkezhettek hallgatók, ezek között vannak, akik az élő tudományokban kapnak egy év alatt kiképzést. A táplálék és az élő tudományokban 19 jelentkező volt a legkülönbözőbb szakterületekről.

Az érdeklődés nagyon nagy volt ahhoz képest, amit vártak, mert nem volt egyértelmű, hogy mi is ennek a hozadéka egy jelentkező számára. Jelentkeztek adjunktusok is az egyetemről, akiket nagyon érdekel ez a terület. Miközben ők is tanítanak, őket is tanítjuk. Ez nagyon egyedi helyzet. Az idei képzés magyar nyelven indult, jövő szeptembertől tervezik az angol nyelvű képzést. Az ESA-tól volt itt egy küldöttség, bemutattuk az oktatási anyagot, az amerikai és az európai űrügynökség is gondolkozik azon, hogy nyitottá teszi a képzésünket, és ajánlja az országaikban élő érdeklődőknek. Így arra számítunk, hogy ez erősebben fel fog futni a következő években

- mondta Dr. Fári Miklós.

EZ IS ÉRDEKELHET

A növénynemesítés és a mesterséges intelligencia - hogyan kapcsolható össze?

Ha azt nézzük, hogy a mikrogravitáció miképpen változtatja meg a növények növekedését, illetve a mágneses sugárzás, akkor azt mondjuk, hogy a növények stresszkörülmények között vannak. Ahogy látjuk a klímaváltozás hatását, a növények élettani rendszerei változnak, alkalmazkodnak. Megpróbáljuk agro- vagy fitotechnikákkal befolyásolni, vagy a termesztésben visszük zárt helyre. Teljesen átalakulóban van a mezőgazdasági gyakorlat, elszakadva a klasszikus mezőgazdasági kultúrától. Az más kérdés, hogy mi a jó ebben, vagy lehet-e másképp csinálni, nagyon sok vita van a szakmában.

A szakember ismertette, hogy most az az egyik fő cél, hogy kevesebb lomb és több termés legyen a növényeken, és a növény minél nagyobb része alkalmas legyen emberi fogyasztásra, nyers, feldolgozatlan formában. Kitért a C-vitamin fontosságára is, hiszen, mint tudjuk, nélkülözhetetlen az életünkben, és ez az űrben sincsen másként. Az egyik olyan anyag a hosszú űrutazásnál, amit pótolni kell. Vihet magával tablettákat az űrhajós, de már bizonyított, hogy ezeknek a bioaktivitása nagyon gyorsan csökken és az űrben lévő körülmények között és más a viselkedésük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért az űrbiológusok kifejezetten kezdeményezik, hogy a vitaminokat ott kell előállítani, az űrutazáson. Ez nemcsak a gasztronómiai élvezetről szól, hanem benne van ennek az élettana is. A mikrogravitációban a csontritkulás mindennapos folyamat, a K-vitamin-hiány drámai, amire nem is gondolunk, mert a mindennapi étkezésben ezt bevisszük. Magyarul, nem lehet tablettákon élni folyamatosan. Ha végiggondoljuk, hogy milyen előnye van ennek zárt térben, rengeteg tapasztalatot lehet hasznosítani földi körülmények között. A közeg kérdése is felmerülhet bennünk, hisz nyilvánvaló, hogy egy űrutazásnál nem lehet földet szállítani. Nem lehet olyan rendszert alkalmazni, ami fertőzésforrás lehet. Ez egy teljesen zárt biotechnológiai rendszer, minden eszköz sterilizálás után kerül be a rendszerbe, ezért a növényvédelem itt a reményeink szerint megspórolható. Az a kérdés, hogy ilyen termelés mellett a paprikának vajon mit ér a levele, mint táplálék

- vélekedett Dr. Fári Miklós.

Egyébként kiderült, hogy mindez egyáltalán nem ördögtől való dolog, fajta- és nemesítésfüggő is. Ez azt jelenti, hogy ki lehet dolgozni olyan termesztéstechnológiát, ami először zöldtömeget állít elő, mintha spenót lenne, vagy saláta, és utána van egy váltás, és termést fejleszt. Ezek paradigmaváltások, el kell vonatkoztatni a mindennapok gyakorlatától. Egy kutatónak a holnapot, a holnaputánt kell kutatnia. Aztán, hogy melyik jön be ezekből az ötletekből, az más kérdés. Mint kiderült, a paprikalevélben annyi bioaktív anyag van, mint a termésben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez lehet az igazi innováció

A Debreceni egyetem professzora szerint vannak problémák a magyar agrárkutatásban. Átalakulóban van a világ, és nem tudják, hogy a vállalkozóik tudják-e ezt követni. A tudomány, a kutatás az egyetemeken kívüli hálózatokban nagyon leszűkült. Talán most egy új lendületet kap azzal, hogy a kormány felismeri, hogy bekapcsolódhatunk nagyobb nemzetközi projektekbe, ahol előttünk járnak, az alapokat jobban kiszélesítették.

A változás olyan sebességgel zajlik a mindennapokban, hogy talán kiemelt projektek, amik nagyobb nyilvánosságot kapnak, amik felrázzák az innovációs álmatagságunkat, megjelenhetnek a nemzetközi horizonton vezető címekben. Magyarországon érdemes és lehet is versenyképes agrárinnovációt létrehozni. Konkrét dolgokat lehet tanulmányozni, ami a magyar mezőgazdaság számára fontos. A vertikális termesztés Magyarországon egy csodának tűnik, de el kell mondanom, hogy a mi csoportunk 25 éve csinálja ezt, csak épp sehol nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Ha reflektorfénybe kerül a felhasználói oldal számára, hogy érdemes a gyerekeiket beíratni ilyen típusú kurzusokra, megtanulják már a versenyképességet. Amit 30 évvel ezelőtt akartunk csinálni, azt most lehet csinálni. Csak éppen eltelt 30 év.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?