Lehull a lepel: megtudtuk, miket eszik Kapu Tibor az űrben

Lehull a lepel: megtudtuk, miket eszik Kapu Tibor az űrben

agrarszektor.hu
Kapu Tibor történelmet írt azzal, hogy Farkas Bertalan után 45 évvel, magyarként feljutott a világűrbe - de nemcsak a küldetése különleges, hanem az étrendje is. Az űrételek nem csupán a test, hanem a lélek táplálásáról is szólnak: minden falat mögött tudományos számítások, speciális technológiák és személyes preferenciák állnak. A NASA és más űrügynökségek dietetikusai gondosan megtervezett menüket állítanak össze, hogy a mikrogravitációban is biztosított legyen a megfelelő tápanyagbevitel - legyen szó liofilizált ételekről, szívószálas gyümölcspüréről vagy épp a Kapu Tibor által kiválasztott Erős Pistáról és tejberizsről. Az űrdietetika ma már önálló tudományág, mely a fizikai teljesítőképesség megőrzése mellett arra is figyel, hogy az űrhajósok otthonosabban érezzék magukat több száz kilométerrel a Föld felett.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

Az űrhajósok étrendje kizárólag olyan alapanyagokra épülhet, amelyek nem romlanak meg gyorsan, nem penészednek, és könnyen tárolhatók a Föld körüli pályán is. A csomagolásnak szintén különleges elvárásoknak kell megfelelnie: például a folyadékokat olyan alutasakos tárolókban szállítják, amelyekbe speciális belső szeparátorokat építettek, hogy a tartalom ne lebegjen ki a súlytalanságban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A gondosan megtervezett űrétrend azt a célt szolgálja, hogy az űrhajós fizikailag és mentálisan is optimális állapotban tudjon teljesíteni. A menü összeállításánál nemcsak a tápláló és kiegyensúlyozott összetevők dominálnak, hanem figyelembe veszik az ízélményt és a pszichológiai hatásokat is, mivel az űrben az illatok és ízek érzékelése megváltozik, és a hosszabb utak során tovább tompul. Éppen ezért a NASA gyakran von be világhírű séfeket is, hogy ízletesebb, fűszeresebb fogásokat alkossanak. Mindez azért is fontos, hogy az űrhajósoknak ne csak a testük, hanem a lelkük is tápláva legyen. Ennek ellenére az édességek aránya igen alacsony. A NASA igyekszik úgy alakítani a készletet, hogy a húsok, halak, zöldségek, levesek, reggelik és köretek minden kategóriájában legyen választék a fedélzeten. A kínálatban megtalálható többek között:

  • gyümölcs,
  • diófélék,
  • mogyoróvaj,
  • csirkehús,
  • marhahús,
  • tenger gyümölcsei,
  • sütemények,
  • kávé, tea és gyümölcslevek.

Fontosak az előkészületek

Az űrutazásra készülőknek szigorú egészségügyi vizsgálatokon kell átesniük, amelyek az általános erőnlét mellett a táplálkozási állapotot is felmérik. A felkészülés része a dietetikus által összeállított étrendi javaslat is. Ahogy a Földön, úgy az űrben is az a cél, hogy a szervezet minden szükséges makro- és mikrotápanyaghoz lehetőleg friss, természetes forrásból jusson, hiszen a megfelelő táplálkozás kulcsszerepet játszik a betegségek megelőzésében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az optimális űrétrend összetételéről azonban még megoszlanak a szakmai vélemények. Jelenleg az űrügynökségek a Földön javasolt makrotápanyag-arányokat alkalmazzák, ám újabb kutatások szerint érdemes lenne ezeket az űrkörnyezethez igazítani. A D-vitamin kiemelt szerepet kap, mivel a napfényhiány és a felszívódás nehézségei miatt kiegészítő formában is ajánlott. Az alultápláltság és súlycsökkenés gyakori probléma az űrhajósoknál, mivel az étvágyuk jelentősen csökken, és a tápanyagok felszívódása is eltérően működik a mikrogravitációs környezetben.

Mit eszik Kapu Tibor?

Dr. Takács Hajnalka dietetikus is megerősítette azt, hogy az űrhajósok étrendje mögött komoly tudományos háttér áll: ez az űrdietetika, egy külön szakterület, amely az űrutazók táplálkozásával foglalkozik.

A NASA-nál és más űrügynökségeknél dolgozó dietetikus szakemberek feladata, hogy pontosan kiszámolják, mit, mennyit és milyen formában ehet egy űrhajós

- támasztotta alá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az űrben ugyanis sokkal összetettebb kérdés az étkezés, mint a Földön. Például egy egyszerű alma problémát jelenthet, hiszen gyorsan romlik és nem lehet rendesen lemosni. A kenyér sem a glutén miatt kerül tiltólistára, hanem mert morzsálódik - és ezek a lebegő morzsák akár műszaki hibákat is okozhatnak a fedélzeti rendszerekben. Ezért a kenyér helyett tortilla-lapot kapnak az űrhajósok, amely nem morzsálódik, jobban bírja a tárolást, és könnyebben csomagolható is.

Dr. Takács Hajnalka, mint írta, a legtöbb űrélelmiszer liofilizált (tehát fagyasztva szárított) vagy porított formában készül, így könnyű, hosszabb ideig eltartható, és csak egy kis víz kell az elfogyasztásához. A gyümölcsöket pürésített vagy zselés állagban, szívószál segítségével fogyasztják, akárcsak a leveseket. Kalóriaigény szempontjából is más az élet a világűrben. Egy férfi, aki a testsúlyát szeretné megtartani a Földön, átlagosan 2500 kcal-t fogyaszt. Egy űrhajós viszont napi akár 3000-3200 kcal-t is megeszik, hogy elkerülje az izomtömeg- és csontvesztést, ami a mikrogravitáció következtében gyorsabban bekövetkezik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hungarikumok az űrben

A szervezet energiaigénye azonban nem csak a testmozgástól függ. A sugárzás, az izoláció és a kabin hőmérséklete is fokozza az energiafelhasználást. Emellett az is fontos, hogy az ételek ne csak tápláljanak, hanem lelkileg is támogassák az űrhajósokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az intenzív ízekre még nagyobb igény van az űrben, hiszen a vérkeringés megváltozik, ami miatt az űrhajósok sokszor úgy érzik, mintha folyamatosan náthásak lennének. Ez tompítja az ízérzékelést, így a csípős, fűszeres ételek sokkal vonzóbbak számukra

ezért vágynak az erősebb, karakteresebb ízekre, mint például az Erős Pista.

A súlytalanság nemcsak az izmokra és az ízérzékelésre hat, hanem a bélflórára is. A steril környezet és az alacsony rostbevitel befolyásolja a mikrobiom állapotát, ezért a NASA célja az, hogy „rostban gazdag, prebiotikus ételeket is beletervezzenek az étrendbe”, például zabot, lenmagot vagy cikóriagyökér-rostot, por vagy gél formájában.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?