Ma Magyarországon mintegy 100 bivalytenyésztő tart bő 2000 tehenet. Az állomány java része korábban a nemzeti parkokban élt, tavaly fordult meg a helyzet, és már a magángazdaságokban tartják a több marhát. Ezzel együtt ritkaság számba megy, ha egy gazdánál egy tucatnál több akad ebből a jámbor jószágból. Ugyanis nem kifejezetten rentábilis faj. Lassan nő, rossz a húskihozatala, és a fogyasztók alig ismerik, a húsa ellenben nagyon finom. Szabó László megtalálta azokat a vevőket, akiket vonz ez a marha. Néhány szerencsés körülményre azonban szükség volt ahhoz, hogy a története sikersztorivá váljon.

Szabó László

- mondja a pénzügyi szakember. A környékhez szülei révén családi kötelék fűzte. Eleinte mindössze 20 hektáron kezdte el kialakítani azt a "rancsot", ahová nyugdíjas éveire visszavonulhat. A véletlen azonban úgy hozta, hogy szomszédja, Pista bácsi, aki egy őshonos állatokkal teli, 80 hektáros gazdaságot vezetett, 2013-ban megvételre kínálta a farmját. "Egy hetes gondolkodás után elfogadtam az ajánlatot, és ezzel komoly feladattá nőtt a hobbi. De a helyszín tökéletesnek ígérkezett: gyönyörű a panoráma, és turisztikai szempontból ideális a gazdaság fekvése. Csak pár kilométerre vagyunk a pazar zalacsányi golfpályától, a kehidakustányi fürdőtől, a Hévízi-tótól , és a keszthelyi Balaton-parttól. Időközben kiderült, hogy egy igényes vágóhíd és még igényesebb éttermek is vannak a környéken."

Utóbbi azért fontos, mert hamarosan az is eldőlt, hogy marhákat fog tenyészteni, méghozzá bivalyokat, erősen bio módon. "Azért nem egy francia húsmarhát választottam, mert  a helyi adottságokat azok nem bírják olyan jól. A dombokhoz erős csontozat és izomzat kell, a hideg elviseléséhez dús szőrzet, a böglyök ellen vastag bőr, és az erdőben meghúzódva könnyen, egyedül kell tudniuk elleni. A bivaly megfelelő gondoskodás esetén szelíd, és jól bírja az erősen extenzív tartást. A természetes élőhelyüknek megfelelő körülmények között csakis vegyszermentesen előállított szálastakarmányt esznek, illetve legelnek."

Bivalyok a domboldalban

A faj hátránya, hogy testsúlyarányosan 15 százalékkal kevesebb hús jön ki belőle, mint egy húsmarhából. Hároméves korban lehet először tenyésztésbe vonni, négyéves, mire az első borja megszületik. Lassan híznak, a 400 kilós élősúlyt kétéves korban érik el. Szabó László ezt némi saját termelésű tönkölyabrakkal szeretné a jövőben gyorsítani. "A célom az volt, hogy prémium kategóriás húst állítsunk elő. Csak nagyon igényes éttermeknek és fogyasztóknak szállítunk. Mivel a bio minősítést sokan még mindig fenntartásokkal fogadják Magyarországon, ezért nagyon transzparens módon kell működni. A tulajdonos jó üzleti hírneve, a közútról is jól belátható legelők és a Tarkarét biofarmról szóló videók is az átláthatóságot szolgálják."

Ahhoz képest, hogy bio minősítésű bivalyhúsról beszélünk, a farm árai nagyon is barátságosak: a comb 3000, a nyak 2200, a tarja 2400, a bélszín 8000 forintért kapható kilónként. Ezek nyilván bevezető árak. Jövőre már közel 100 tehénnel dolgoznak az időközben csaknem 300 hektárosra bővült farmon, és éves szinten 100 marha vágásával kalkulálnak. A húsokat darabolva, vákuumcsomagolva kapják vissza a zalaszentiváni vágóhídról, vagy negyedelve értékesítik a környékbeli, "Gault&Millau" minősítésű éttermeknek. A farm fekvése tényleg ideális: 40 kilométeren belül a feldolgozás és az értékesítés is lebonyolítható. A környék turisztikai szempontból nagyon frekventált. Hasonlóan sok igényes étterem és fogyasztó egyedül csak Budapesten található.

Barátságos táj

"A 100 vágott marhával nagyjából el is érjük tervezett termelési kapacitásunk felső határát. Fontos célunk, hogy ne növekedjünk, nem akarunk a jövőben sem iparszerűen működni. A gazdaság már most kitermelni a saját költségeit, de rohamos tempóban nő az érdeklődés a minőségi húsok iránt, így biztosra veszem, hogy nyereséges lesz a vállalkozás. Persze mindez nem menne uniós támogatások nélkül. Nagyon fontos, hogy az új pénzügyi ciklusban megmaradjon az agrárpolitika közösségi jellege, és ne az egyes államok teherviselő képességén múljon egy-egy ágazat sorsa."

Szabó László a normatív támogatásokon felül ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, illetve telepkorszerűsítésre és technológiafejlesztésre igényelt vidékfejlesztési forrást, összesen 40 millió forintot. Az a döntés, hogy a bivalyhúst a prémium szegmensben értékesítse, bevált. A bivalybarát tartási körülményeket, a vegyszer- és antibiotikum-mentes takarmányozást és a kiemelkedő minőségű húst értékelő törzsvevőire akkor is számíthat, ha az uniós támogatáspolitika hátrányosan változna.