A 550 hektáron gazdálkodó Németh Gábor az Agrárszektornak beszélt mindennapi kihívásokról és a vidéki agrárium szépségeiről is.
Átfogó terv készült a kultúrnövények biológiai sokféleségének növeléséről az európai városokban.
A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
Az Agro Napló legújabb számából sok minden kiderül a magyar agráriummal kapcsolatban.
A látási viszonyok javulnak, és a felhőzet is szakadozik, gomolyosodik, a legtöbb helyen hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, majd késő délutántól északnyugat felől vastagabb felhőzet érkezik
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
A biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – III. rész
Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Karcagon megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
Már délelőtt egyre több felhő képződik, amelyek jobban össze is állhatnak, de összességében többórás napsütésre számíthatunk
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti.
A déli tájakon több órára kisüt a nap, majd észak felől mindenütt megnövekszik a felhőzet
Jelentős a pályázati kedv, de így sem lesz kimagasló gazdasági fejlődés a bérszárítók piacán.
A károsítók elleni védekezésre hívja fel a figyelmet a Nébih a Növényegészségügy Nemzetközi Napja alkalmából.
Véleményezhető a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvénytervezet.
Növelni szeretné piaci részesedését az ázsiai piacokon a német óriáscég mezőgazdasági üzletága.
Zagora környékén egyetlen nap alatt 5000 tonna görögdinnye vált eladhatatlanná május elején.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 36 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április negyedik hetében.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
