Fontos bejelentést tett Nagy István: ez vár a magyar gazdákra 2024-ben
A magyar agrárium legnagyobb kihívásairól és feladatairól beszélt az Agrárszektor 2023 Konferencián az agrárminiszter.
A magyar agrárium legnagyobb kihívásairól és feladatairól beszélt az Agrárszektor 2023 Konferencián az agrárminiszter.
Jóval kevesebb műtrágyát vásároltak az év első kilenc hónapjában a magyar gazdák, mint tavaly ugyanekkor.
A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
Októberben több tejterméknek is csökkent a fogyasztói ára a hazai boltokban az előző év azonos időszakához képest, de volt, ami drágább lett.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 53 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával november második hetében.
A friss vagy hűtött paradicsom importja 2023 első nyolc hónapjában 9 százalékkal nőtt itthon az előző év azonos időszakához képest.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Idén az olaszországi rekord alacsonyra becsült termésmennyiség a meghatározó oka az EU alacsony termésmennyiségének.
Kedvezményt nyújt az őstermelőknek és a fiatal gazdáknak a Portfolio az Agrárszektor konferencián történő részvételhez.
Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaság 2030-ra a világon az első három közé fog tartozni
Illés Zoltán úgy látja, legkorábban 2024 második felében lehet növekedés a hazai gépértékesítésben.
Míg a rendszerváltás után közel 1,4 millió termelő, zömmel kistermelő volt Magyarországon, addig 2020-ra 220 ezer körülire csökkent a számuk.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a hazai kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségeik kibővítésére.
2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
A Nébih a vármegyei kormányhivatalok szakembereivel novemberben 2-án az ónodi Országos Állat- és Kirakodóvásáron helyszíni ellenőrzést tartott.
Beporzási támogatással és az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítik a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszer.
Folyamatosan csökken a burgonya termőterülete és termésmennyisége Magyarországon.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.