Negyedével esett vissza az ukrán agrárexport áprilisban, de jórészt amiatt, mert már mindent eladtak külföldre, amit terveztek.
Ahogy egyre hosszabbodnak a nappalok, a természet ritmusa újra munkára hívja a kertészkedőket, és nem csak vidéken.
A FAO húsárindexe 3,2 százalékkal, a tejtermékekre vonatkozó 2,4 százalékkal emelkedett áprilisban márciushoz képest.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
Rendkívüli módon várják már a magyar termelők a közmondásos, aranyat érő májusi esőt.
Elindult a CONTEMFood projekt az Állatorvostudományi Egyetemen, nem akármit vizsgálnak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A 2024-es ágyás- és balkonültetési szezon sok kertész számára feladta a leckét, köszönhetően a nyirkos, enyhe időjárásnak.
Tavasszal rendkívüli módon oda kell figyelni a gabonatáblákon a vetésfehérítő bogarakra.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
A legtöbb térségben a felső talajréteg kellően átnedvesedik, ami elősegíti a nyári kapás növények korai fejlődését.
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – II. rész
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 43 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április második hetében.
Ezek az innovatív megközelítések egyre nagyobb teret nyernek a precíziós gazdálkodásban, hazánkban még mindig csak egy szűk réteg az, aki ténylegesen alkalmazza is.
Az egyik legfontosabb a megelőző stratégia kialakítása, főleg a korai időszakban.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
