Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
A madárinfluenza és a száj- és körömfájás is komoly hatással van a termelők takarmányvásárlásaira.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
Tavasszal rendkívüli módon oda kell figyelni a gabonatáblákon a vetésfehérítő bogarakra.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Az ország nyugati felén nagyrészt erősen felhős vagy borult marad az ég és többfelé várható eső, zápor
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
A legtöbb térségben a felső talajréteg kellően átnedvesedik, ami elősegíti a nyári kapás növények korai fejlődését.
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – II. rész
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 43 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április második hetében.
Ezek az innovatív megközelítések egyre nagyobb teret nyernek a precíziós gazdálkodásban, hazánkban még mindig csak egy szűk réteg az, aki ténylegesen alkalmazza is.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
A következő napokban a meleg idő és a záporok is kedvezhetnek a vegetáció gyors fejlődésének.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A gabonafélékhez sorolható cirok a kukorica alternatívájának tekinthető, de annál szárazságtűrőbb.
A meleg, csapadékos időjárás kedvez a magyar földeken, sok gazda örülhet majd itthon.
Gyökeres átalakulásra van szükség a mezőgazdaság szinte minden területén Magyarországon.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
