A hazai fogyasztók ellátása mellett a külpiacokra is jut a friss magyar paradicsomból.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Idén is lesz Hajdúböszörményben traktorhúzó verseny és mindenre kiterjedő szakmai program is.
A New Holland kombájnok esetében a legtöbb gazda ugyanazt a történetet ismeri: aki egyszer kipróbálta, sosem nézett többet más márkára.
Közzétette elemzését a BASF: a mezőgazdasági területen még mindig át tudják nyomni az áremelést.
Soha nem jelentkezett még annyi elsőéves a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, mint idén.
Hiába a látszólag sok csapadék, még idén is jobb választás lett volna egyes területeken a cirok a kukoricánál.
Az Egyesült Államok 250 millió dollárral támogatja a háború sújtotta ország termelőit.
Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, vagyis sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs.
A sanghaji tőzsdére lépés az idei legnagyobb lehet a hasonló tranzakciók sorában.
A precíziós növénynemesítés segíthet a klímaváltozás káros hatásainak enyhítésében.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Az agrárminiszterek találkozójával új lendületet kaptak Magyarország agrárkapcsolatai Malajziával.
Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság.
A tudósok, elemzők és gazdák ma az élelmiszertermelés legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb trendjeit próbálják azonosítani.
A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a talajéletet, a szervesanyag-képződést, a talajszerkezet javítását, a vízvesztés megelőzését.
Az Európai Unió mezőgazdasági hasznosítású területeinek csaknem egytizedén már ökológiai gazdálkodás folyik.
Az EU döntéshozatalában zajlik a vita az Európai zöld megállapodás részét képező természet helyreállítási jogszabály-tervezet körül.
A beruházásokhoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagárában a legnagyobb mértékű növekedést Magyarországon (+29%) regisztrálták.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
