Hogy lesz így étel az asztalokon a jövőben? Rengetegen keresik a választ

Hogy lesz így étel az asztalokon a jövőben? Rengetegen keresik a választ

Szászi Zoltán
A világ minden táján, így Magyarországon is krízisek sora jelent évről évre kihívást a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben. A Föld népessége növekszik, és a környezeti katasztrófák, vízhiány, input költségek növekedése mutatja, az erőforrások végesek. A tudósok, elemzők és gazdák ma az élelmiszertermelés legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb trendjeit próbálják azonosítani. Vajon hogy fog a jövő élelmiszere a szántfódöldről az asztalra kerülni?

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyrészt forrása is az üvegházhatású gázoknak, másrészt a klímaváltozás miatti környezeti károknak elszenvedője is. Az utóbbi években a magyar gazdák is megtapasztalták, hogy az extrém időjárási jelenségek, mint az árvizek rekord aszályok vagy tavaszi fagyok képesek karasztrofális csapásokat mérni a mezőgazdaságra. Mindez csak a kezdet. Miközben az élelmiszerbiztonságot új fenyegetésektől kell megvédeni, a világ népessége tovább növekszik.

A Reuters napokban lejött jelentése szerint míg 2010-ben elérte a Föld lakossága a 7 milliárd főt, 2050-re ez a szám nem kevesebb, mint 9,8 milliárdra fog nőni. A World Resources Institute beszámolója alapján ez azt jelenti, hogy mivel a fejlődő világban a jövedelmek is növekedőben vannak, mindez összeadva 50 százalékkal fogja emelni a világ élelmiszer-keresletét a következő évtizedekben. Azonban az élelmiszerek nem egyenlő arányban lesznek népszerűbbek, és különösen a magas erőforrásigényű ágazatok fognak helyzetbe jönni, mint a tejipar vagy a húsipar, amik 70% keresletnövekedéssel néznek szembe. Mindeközben globális szinten továbbra is problémát fog jelenteni az éhezés. Ennek következtében az elkövetkező évtizedekben a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés valahogy el kell érje, hogy többet termeljen, több embernek, kevesebb termőföldön, kevesebb vízből, energiából és erőforrásból.

A jövő évtizedek megoldásai

A Reuters beszámolója szerint a világ vezető tanácsadó és piaci elemző cégei, amik különös figyelemmel kísérik a mezőgazdaságot, már azonosították azokat a szektorokat, illetve üzleti trendeket és kutatási területeket, amik technológiai fejlődés szempontjából kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező években. A Morgan Stanley elemzői a legígéretesebbnek a precíziós gazdálkodással és alternatív növényi fehérjékkel kezdik a listát, valamint a vetőmagok új generációjával, amiket ma optimális nitrogén- és vízhasználatra és a termésveszteség csökkentésére fejlesztettek ki. Ezt követik az új technológiák az élelmiszer-vizsgálatban, innováció az állat- és növényegészségben, valamint a biogazdálkodás. A Morgan Stanley listáján lejjebb vannak a növényvédő szerek és műtrágyák terén való fejlesztések, mivel ezek kormányzati és piaci szabályozásokba ütközhetnek, ám ami még magas potenciállal rendelkezik, az az akvakultúrás termelés és a vertikális kertészet.

A Reutersnek a PwC-től nyilatkozó Stuart Thomson pedig két területet emelt ki, ahol a jövő legígéretesebb agrártechnológiái várhatóak. Az egyik az adatalapú megoldások köre, amibe beletartozik minden olyan új innováció, ami az adatgyűjtést, -feldolgozást, a termelés hatékonyságának és a klímaváltozás hatásainak adatalapú követését szolgálják. (Ezen a téren májusban számoltunk be arról, mi történik, ha mesterséges intelligenciát vonunk be a gazdálkodásba.) A másik nagy terület pedig a PwC szenior menedzsere szerint az olyan technológiák csoportja, amik a megújuló energiát kapcsolják be a precíziós gazdálkodásba és az üvegházas termelésbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyarok is haladnak a korral

A XXI. századi technológiára építő, zöld és fenntartható termelési módok kifejlesztésében egyébként magyarok is jeleskednek. Az utóbbi évek egyik nagy sikere a fenntartható üvegházi termelésben egy magyar üzletember, Mészáros Dávid hollandiai vállalkozása, a Smartkas. A cég olyan üvegházi termelési technológiát fejlesztett, amivel beltéri farmjaik a világ minden részén, akár sivatagos országokban is képesek szinte bármilyen növényt megtermelni alacsony erőforrás-felhasználással. A Smartkas üvegházai több egyedi komponenst is tartalmaznak, amik együtt adják ki a fenntartható termelési rendszert. Egyrészt az üvegházak üvege átengedi a napfényt, megvédi a növényeket a fényszennyezéstől, és energiát termel az éjjeli ciklusra. Másrészt, az fejlett vízrendszer 90-95 százalékos vízspórolással működik. Harmadrészt, a vezérlőegység képes optimális szinten tartani a szén-dioxidot, olyan mennyiséget engedve a levegőbe, amennyit a növények képesek felvenni, anélkül, hogy kiengednék azt az atmoszférába. És végül az egyedi fejlesztésú vezérlő szoftver a negyedik alkotóelem.

Egyébként a digitális technológiák és a precíziós gazdálkodás elterjedtsége a magyar agráriumban jelenleg még nem túl magas, a számok viszont lassan emelkedő tendenciát mutatnak. A KSH 2020-as agrárcenzusa azt mutatja, hogy 2020-ban a hazai gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt, 12% pedig használt valamilyen, precíziós gazdálkodáshoz kötődő technológiát, amit magyarázhat, hogy ezek az eszközök nagyon tőkeigényesek és újfajta szemlélet kell a bevezetésükhöz. Azonban nem meglepő módon, a fiatalabb generációk magasabb arányban használnak digitális eszközöket, míg a 65 év felettiek 24%-a használja őket, ez az arány a 14-39 éves korosztályban 56%.

EZ IS ÉRDEKELHET

A fenntartható gazdálkodási módszerek közül azonban nem csak a high-tech megoldások ragadták meg a magyar gazdálkodók figyelmét az utóbbi években. Az egyik dinamikusan növekvő terület a 2010-es évek vége óta a biogazdálkodás, olyannyira, hogy ezen a területen Magyarország zászlóvivónek számít a régióban. Az ökológiai gazdálkodás hazánkban minden évben folyamatosan növekvő tendenciát mutatott az utóbbi évtizedekben, és 2021-ben az ÖMKi arról számolt be, hogy 2019-ben Magyarország a világ tizedik legdinamikusabban fejlődő országa volt az ökológiai termelésben. Ebben az évben ugyanis a ökológiai termelésbe vont területek kirobbanó növekedésen mentek keresztül, 209,4 ezer hektárról 303,2 ezer hektárra, egyetlen év alatt 93,8 ezer hektár termőföld lett újonnan biogazdálkodásba vonva, és ezzel az ország például a világ 12. legnagyobb bio gyümölcstermelőjévé vált. A KSH adatai szerint egyébként a 2019-es csúcs óta valamelyest csökkent a biotermelésbe vont területek mennyisége, a számuk 2021-ben 293,6 ezer hektár volt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?