Lenne mit tanulni a spanyoloktól: ezt a magyarok is megléphetnék
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
Spanyolország vízgazdálkodási rendszere példaértékű modellt kínál az éghajlatváltozás következtében egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzdő országoknak.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
Megfelelő talajállapot mellett a szója mérsékelt tápanyag-utánpótlással is biztonságosan termeszthető.
A klímaváltozás hatásai a növénytermesztésben is egyre erősebben jelentkeznek, ezért a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a teljes szója vetésterületet nézve a korai fajták nagyobb termésbiztonságot nyújtanak, mint a későbbi tenyészidejűek!
Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével.
Sok éve nem volt ilyen tél hazánkban, hogy közel két hétig éjjel-nappal fagypont alatt legyen a hőmérséklet.
Egyre több csapás éri a magyar gyümölcstermesztőket, sokan kerülhettek nehéz helyzetbe az elmúlt években.
A pálmák között is számos haszonnövény van
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
A magyar gazdák nyitottak az innovációkra, és tudatosan próbálják csökkenteni az inputanyag-kijuttatásukat is.
Okosan és fenntarthatóan is meg lehet szabadulni az ünnepek során keletkezett hulladékoktól.
Két típusa közismert, de botanikailag elég távol állnak egymástól, nevük mégis ugyanaz.
A Magyar Közlöny 153. számában megjelent 2025. évi XCVII törvény több agrártárgyú törvény módosításáról rendelkezik.
Válogatnak az ügyfelek között a bankok: 2026 a pályázatok finanszírozásáról fog szólni.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Fagykár, alkalmazkodás és szerkezeti kérdések – fekete év volt 2025 a magyar kertészeti ágazatnak.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.